Bányászhagyományok szerint búcsúztak a végzősök Székesfehérváron (galéria)

Fáklyák lobogó fénye alatt selmeci nótákat énekeltek a Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatika szakának végzős hallgatói. A szalamander menet a Geoinformatikai Intézet Pirosalma utcai épületéből indult, és egészen a bazilikáig kígyózott, ahol, ha jelképesen is, de kirúgták őket a városból, követve a selmeci hagyományok szabályait.

Bizonyára fájó szívvel, de búcsút vettek a várostól, az egyetemtől, mely eddig az otthonuk volt. A húsz hagyományőrző diákot köszöntötte Székesfehérvár és az Óbudai Egyetem vezetése is.

– Akik itt vannak, hosszú utat követően érkeztek egy nagyon fontos fejezethez az életükben – fogalmazott Cser-Palkovics András polgármester, aki a bazilika előtti téren megköszönte, hogy a diákok még ma is őrzik a selmeci hagyományokat. Kérte a fiatalokat, hogy raktározzák el a fehérvári, illetve az egyetemi élményeket, hogy azok életük végéig kellemes emlékek maradjanak.

A város után az iskola is búcsúzott a hallgatóitól, akik éveket töltöttek a Pirosalma utcai épület falai között.

– Lezárul egy időszak, önök pedig megtanultak mindent, ami ahhoz kell, hogy hivatásukat művelhessék, a jövőt értő és meghatározó emberként – mondta Györök György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar dékánja.

A hagyományőrzés egyik fontos része, hogy mindenkinek van egy neve, túl a hivatalos néven, így nem volt váratlan, hogy egy Díszborsó nevű fiatalember búcsúzott a várostól.

– A székesfehérváriak újra láthatták, hogy itt van egy selmeci utódintézmény, amelynek hagyományai fennmaradtak – fogalmazott beszédében Díszborsó, polgári nevén Borsó Ábel, aki valamennyi végzős nevében megköszönte mindazt, amit kaptak a hosszú mégis gyorsan elrepülő évek alatt a várostól, az egyetemtől.

Az esemény végén a valétálók még énekeltek és persze kiürítették a hagyományok szerint kötelező, egyedi készítésű emlékkorsót, amit természetesen összetörtek, hogy mindenkinek jusson belőle egy darab emlékül.