A környezetvédelmi szervezet jövőjéről

Most Nagy Győző kerületvezető erdészt kérdeztük, hiszen az ő előadásai váltották ki a kezdeményezést.

- Én azzal kezdeném, hogy sokan úgy gondolják, hogy a környezetvédelem most egy trendi dolog. Sokan ennek megfelelően is kezelik, ezért is hal el sok kezdeményezés már a kezdetekkor. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy amikor környezetünk védelmét említjük, egy nagyon kényelmetlen, és igen költséges dologról beszélünk, ami sok-sok lemondást is követel mindenkitől. Adonyban például láthatóan a Nagy-Szigetre hegyeződik ki a környezetvédelem kérdése, pedig már az maga is 200 hektár. Ráadásul környezetünk védelme nem egyenlő környezetünk egy szegmensének a védelmével. Mint ahogyan a környezetünk alatt nemcsak a növényzetet, hanem az élővizeket, a levegőt is számításba kell venni. De ha még csak a növényzetnél is maradunk, akkor is végig kell gondolni, hogy csak a szigetnél vannak problémák, vagy ott is, ahol a 300 lóerős gép közvetlenül a kertek sarkánál szórja az idegmérget. És máris elérkeztünk oda, hogy itt bizony bevételről kellene lemondani annak érdekében, hogy a települést övező szántóföldek körül létesítsünk egy 20 méteres sávot, amit be kellene telepíteni folytonosan virágzó növényekkel annak érdekébenhogy a termőföld kezelése során használt biológiai szereket kordában tartsuk. Ezért valószínűleg mind a szövetkezet, mind a magángazdák kárpótlást kérnének, hiszen nem várhatjuk el, hogy csak ők nyeljék le ennek tetemes költségét.

- Mit lehetne tenni?

- Ha tényleges eredményeket szeretnénk elérni, akkor a környezet tradicionális védelméhez az is hozzátartozik, hogy egy szakember által készített terv alapján kellene a Kastélyparkot helyreállítani, ahol nincs helye focipályának, vagy éppen valamilyen hatásosabb módon kellene megfogni Perkáta irányában a szél által kihordott kommunális szemetet. Tehát kényelmetlen és igen költséges dolgokról beszélünk.

- Térjünk vissza Adonyhoz, lehetőségeinkhez, mert ezek szerint mégiscsak itt kell kezdeni a saját portán, a saját településen.

- Ez így van. Első lépésben én azt hiszem, hogy meg kellene ismernünk saját helyzetünket, saját értékeinket. Konkrétan hányan tudják, hogy a perkátai löszvölgyek a Natura 2000-es tájvédelmi körzetbe tartoznak? Kik tudják konkrétan, hogy ott milyen védett növények élnek. Ki ismeri közülünk olyan alaposan a határt, hogy bizton fel tudná sorolni a termelt növények mellett a természetesen ott élő, fellelhető növényeket? Én egyetértek azzal, amit Hetyei Gábor felvetett; nevezetesen, hogy túrával, kirándulással először járjuk be környezetünket és szakértő segítséggel ismerjük meg az itt élő növény és állatfajtákat. Itt szeretném jelezni, hogy a természetvédelmi terület, mint például a Cikolai tavak és környéke és a Kastélypark vagy a Nagy-Sziget nagyon különböző dolog, amik ebből adódóan alapvetően másfajta törődést igényelnek.

- Érdtől, Ercsitől indulva az egyik oldalon, Rácalmásig, egyre terebélyesednek az ipari parkok, és lassan Adony mint egy sziget egyedül marad természeti értékeit védőtelepülésként a Duna-mente e szakaszán.

- Valóban Adony státuszát közvetlenül érintő téma, amiről most beszélünk. Fontos volt az a felismerés, hogy az úgynevezett szellemi folkórban is eligazodjunk. Nem csorbítva értékét a rácalmási tökfesztiválnak, de szembe helyezve ezzel az évszázados, népi eredetű adonyi szőlőhegyi kultúrát, az Orbán-napokat, egyéb rendezvényeket.

- Végül, közeledjünk a Gábor által megálmodott csoport, szervezet lehetséges célja, feladata felé. Élére állnál ennek a szerveződésnek?

- Természetes, hogy szívesen vállalnék ebben szerepet. Azt gondolom, hogy ennek a leendő szervezetnek az élére egy koordináló személyre lenne szükség, magam pedig, a hozzám közelebb álló erdészeti témához kapcsolódó feladatokból vállalnék részt. De van Adonyban vízügyi szakember, aki irányíthatná a patakok, a Kis és Nagy Dunával kapcsolatos feladatokat,