Nyomortelepről a boldogságba: Hebrencs új otthonra lelt

2016. március 04., 11:32 szerző: S. Töttő Rita
hozzászólás
Ercsi – Borzasztó körülmények, elhanyagolás jellemezte Hebrencs és testvérei életének első néhány hónapját. De minden jó, ha a vége jó...
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

 

Rettenetes körülmények közé született az öt kis kuvasz jellegű kutyus Ercsiben: nem hogy törődésre, de rendes táplálékra sem nagyon számíthattak abban a közegben, ahol kénytelenek voltak élni. Csontsoványan lődörögtek álló nap, éhségüket maradékokkal tudták csillapítani. De szerencsére voltak olyan jóérzésű állatbarátok, akik nem bírták tovább nézni a kiskutyák szenvedését és jelezték azt az állatvédőknek.

Amikor még a menhelyen éltek és elkezdődött a szocializációs folyamat

Hamarosan be is került a kis csapat: Hebrencs, Hajnal, Harmat és Huba a székesfehérvári Herosz állatotthonába, ahol több hónapos szocializációs és rehabilitációs folyamat vette kezdetét.

Fotó: Herosz

– Emlékszem, az első időszakban mindentől rettegtek, a falhoz dőlve várták, mi fog velük történni – meséli Krepsz Gyöngyi, az otthon vezetője, aki az első időkben még pórázra sem tudta tenni őket, annyira ki voltak borulva tőle.

– Nem tudom, verték-e őket hasonló tárggyal, de az biztos, hogy rettegtek a póráz látványától is. Néhány hónap alatt azonban sikerült őket feltáplálni és megnevelni. A nagytestű kölykök pedig így hamar új gazdára leltek. Hebrencs például Németországban talált új gazdára, ahol nagy boldogság, ember- és állattársaság veszi őt körül. Az újdonsült gazdák még fotót is küldtek Hebrencs „életkörülményeiről”, melyet természetesen minden házi kedvenc megirigyelhetne. Fehér kutya- és cicabarátot is talált magának, s nem mellesleg akár az ágyban is kipihenheti a fáradalmakat. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy ő az életünk része lett, s örülünk, hogy lehetőséget adhattunk neki az újrakezdésre” – írták a német tulajdonosok. De szerencsére Hebrencs testvéreinek sincs okuk panaszra – árulta el Gyöngyi. Ők is szerető gazdira leltek, többségük itthon, egyikük pedig szintén Németországban.

S. Töttő Rita

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások