Vadállatok lakott területen

A vadon élő állatok az erdei, a mezőgazdasági ökoszisztéma, a természet szerves részét alkotják. Az urbanizáció során egyre több életteret foglalunk el mi emberek a vadon élő állatok elől. Ebbe beletartozik az erdősítések, gyümölcsösök, részben mezőgazdasági kultúrák bekerítése is. A vadon élő állatok települések szélén, vagy a településeken való felbukkanásának egyik oka az, hogy ahol ők eddig otthon érezték magukat, onnan csak akkor távoznak végleg, ha folyamatos zavarást tapasztalnak, és nem találják meg az életükhöz szükséges feltételeket.

- A másik ok nem más, mint a lakosság gondatlan magatartása. Amennyiben a róka, vaddisznó, külföldön pedig a mosómedve, barnamedve, azt tapasztalja, hogy a kukák környékén sokkal egyszerűbben jut táplálékhoz, akkor oda fog szokni, oda visszajár, és guberál - árulja el Haas Béla, a Vadex vadászati ágazati igazgatója, aki szerint a külterületi zárt kertekben is gyakran okoz problémát a vad, hiszen ezek a legtöbb esetben nem zártak, vagy a vad számára nem megfelelő magas, stabil kerítéssel vannak megvédve.

A vadászterületen a vad által okozott kárt a vadászatra jogosult ember riasztással, őrzéssel, vadászattal, befogással tudja csökkenteni, megakadályozni. Ezek közül lakott területen a vadászat nem jöhet szóba, mivel ott és annak közvetlen környékén biztonsági okokból tilos a vadászat! A lakott területre betévedt vad evakuálását nem szabályozza kielégítően egyik törvény sem tudjuk meg a szakembertől. Bár a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy jegyzői és rendőrségi engedély alapján, konkrét személy, akinek a nevére az engedélyt kiadják, ártalmatlanná tegye a lakott területre tévedt vadat. Ez azonban egy több napos eljárás, s mire az engedélyt kiadják, legtöbb esetben már nincs aktualitása. A vad elillant. Az igazgató tapasztalatai szerint a lakott területen történő fegyver használata az engedély birtokában is óriási felelősség, ezért azt általában nem vállalják a hivatásos vadászok sem.

- Ahol vad felbukkanása várható, vagy már tapasztaltuk azt, nyilván védekezni kell ellene - szögezi le a szakember. Ez lehet megfelelő kerítés, de lehet vadat riasztó szaganyag kihelyezése is. Háziállatok közül a baromfira, nyúlra a róka és a kis ragadozók lehetnek veszélyesek. Ezeket megfelelő kerítéssel, éjszakára biztonságos helyre történő bezárással tudjuk megvédeni. Ezeknek a ragadozóknak a felbukkanása esetén élve fogó csapda kihelyezését javasolja az igazgató. Vannak már speciális vadfajokra szelektív élve fogó csapdák, amelyeket lakott területen is lehet alkalmazni, de csak a tulajdonos saját felelősségére, és úgy elhelyezve, hogy az emberi életben különös tekintettel a gyerekekre kárt ne okozzanak. A vadászatra jogosultakon kívül vannak befogásra specializált szakemberek, akik ebben segíteni tudnak. S mégis, ki viszi el a befogott állatot?

- Az a vadászatra jogosult, akinek kijelölt vadászterületén a befogás történt, általában elszállítja. Hasonlóan az elhullott vadat is neki kell jelezni, s ő gondoskodik annak elszállításáról. Azt, hogy ki az adott településen vagy annak adott részén az illetékes, legpontosabban a vadászati hatóságtól kérdezhetjük meg - mondta Haas Béla, aki külön kihangsúlyozza: a védett fajokat csak élve lehet befogni, elhelyezésüket, kiengedésükez a természetvédelmi őrszolgálat látja el.

Mit tegyünk, ha vadat látunk a lakott területen? A szakember leszögezi: az ilyen vad általában nem veszett, de szükséges vele szemben elővigyázatosan, megfelelő körültekintéssel viselkedni. A közterületen felbukkanó vad esetében különösen óvatosan, higgadtan kell eljárni, hogy annak zavarása, hajtása, terelése nehogy még komolyabb kárt, balesetet okozzon. Nagy testű vad esetében ilyen helyzetben minden alkalommal a rendőrséget értesítsük - hívja fel a figyelmet az igazgató.