Előnyt a hazai élelmiszernek! Azt legalább ismerhetjük

Ennek ugyan számos feltétele lenne, amelyek közül nem mindet teljesítettük eddig, de némi malíciával legalább annyit elmondhatunk, hogy a hazai anyagot ismerjük.

Mind a hasznos, mind a káros anyagot...

Bár a közelmúltban éppen hazai, bélsárral szennyezett csirkéket árultak előre feldolgozott és bezacskózott állapotban egy igencsak közeli hipermarketben, a sok balfogás ellenére azért dioxinos étel-alapanyagra még nem volt példa.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a nyolcvanas évek nagy élelmiszeripari láncolatainak eltűnése után elsősorban a hazai kis- valamint középvállalkozásokra lehet(ne) számítani, mint a biztonságos élelmiszer-alapanyagtermelés bázisaira.

A hazai termék- és áruvédjegy-politika kialakításában az élen jár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely már tavaly tavasszal foglalkozott a kérdéssel. Amint azt a Dienes Zoltán, az MKIK elnökségi tagja által kidolgozott vitaanyag tartalmazza, helyes lenne, ha a kormány csökkentené a hazai vállalkozások elmúlt húsz évben kialakult versenyhátrányát a multinacionális cégekkel szemben. Például: kötelezné utóbbiakat az elmúlt két évtizedben kapott támogatások visszaforgatására a kereskedelembe. Emellett szabályozni kellene a termelő, a forgalmazó és az eladó felelősségét - de a legfontosabb, hogy a kamarának ellenőrzési jogköröket is kellene biztosítani. A nem megfelelő árukat nem megfelelő módon forgalmazó vállalkozók működési engedélyét vonhassa vissza a kamara! Ezenkívül hasznosnak ítélnék, ha törvényben határoznák meg, pontosan mi számít magyar terméknek?

A minőség-ellenőrzésben tapasztalt hiányosságokat pedig a kamarák ellenőrzése nyomán komoly bírságokkal kellene büntetni.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Bár a közelmúltban éppen hazai, bélsárral szennyezett csirkéket árultak előre feldolgozott és bezacskózott állapotban egy igencsak közeli hipermarketben, a sok balfogás ellenére azért dioxinos étel-alapanyagra még nem volt példa.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a nyolcvanas évek nagy élelmiszeripari láncolatainak eltűnése után elsősorban a hazai kis- valamint középvállalkozásokra lehet(ne) számítani, mint a biztonságos élelmiszer-alapanyagtermelés bázisaira.

A hazai termék- és áruvédjegy-politika kialakításában az élen jár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely már tavaly tavasszal foglalkozott a kérdéssel. Amint azt a Dienes Zoltán, az MKIK elnökségi tagja által kidolgozott vitaanyag tartalmazza, helyes lenne, ha a kormány csökkentené a hazai vállalkozások elmúlt húsz évben kialakult versenyhátrányát a multinacionális cégekkel szemben. Például: kötelezné utóbbiakat az elmúlt két évtizedben kapott támogatások visszaforgatására a kereskedelembe. Emellett szabályozni kellene a termelő, a forgalmazó és az eladó felelősségét - de a legfontosabb, hogy a kamarának ellenőrzési jogköröket is kellene biztosítani. A nem megfelelő árukat nem megfelelő módon forgalmazó vállalkozók működési engedélyét vonhassa vissza a kamara! Ezenkívül hasznosnak ítélnék, ha törvényben határoznák meg, pontosan mi számít magyar terméknek?

A minőség-ellenőrzésben tapasztalt hiányosságokat pedig a kamarák ellenőrzése nyomán komoly bírságokkal kellene büntetni.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a nyolcvanas évek nagy élelmiszeripari láncolatainak eltűnése után elsősorban a hazai kis- valamint középvállalkozásokra lehet(ne) számítani, mint a biztonságos élelmiszer-alapanyagtermelés bázisaira.

A hazai termék- és áruvédjegy-politika kialakításában az élen jár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely már tavaly tavasszal foglalkozott a kérdéssel. Amint azt a Dienes Zoltán, az MKIK elnökségi tagja által kidolgozott vitaanyag tartalmazza, helyes lenne, ha a kormány csökkentené a hazai vállalkozások elmúlt húsz évben kialakult versenyhátrányát a multinacionális cégekkel szemben. Például: kötelezné utóbbiakat az elmúlt két évtizedben kapott támogatások visszaforgatására a kereskedelembe. Emellett szabályozni kellene a termelő, a forgalmazó és az eladó felelősségét - de a legfontosabb, hogy a kamarának ellenőrzési jogköröket is kellene biztosítani. A nem megfelelő árukat nem megfelelő módon forgalmazó vállalkozók működési engedélyét vonhassa vissza a kamara! Ezenkívül hasznosnak ítélnék, ha törvényben határoznák meg, pontosan mi számít magyar terméknek?

A minőség-ellenőrzésben tapasztalt hiányosságokat pedig a kamarák ellenőrzése nyomán komoly bírságokkal kellene büntetni.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a nyolcvanas évek nagy élelmiszeripari láncolatainak eltűnése után elsősorban a hazai kis- valamint középvállalkozásokra lehet(ne) számítani, mint a biztonságos élelmiszer-alapanyagtermelés bázisaira.

A hazai termék- és áruvédjegy-politika kialakításában az élen jár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely már tavaly tavasszal foglalkozott a kérdéssel. Amint azt a Dienes Zoltán, az MKIK elnökségi tagja által kidolgozott vitaanyag tartalmazza, helyes lenne, ha a kormány csökkentené a hazai vállalkozások elmúlt húsz évben kialakult versenyhátrányát a multinacionális cégekkel szemben. Például: kötelezné utóbbiakat az elmúlt két évtizedben kapott támogatások visszaforgatására a kereskedelembe. Emellett szabályozni kellene a termelő, a forgalmazó és az eladó felelősségét - de a legfontosabb, hogy a kamarának ellenőrzési jogköröket is kellene biztosítani. A nem megfelelő árukat nem megfelelő módon forgalmazó vállalkozók működési engedélyét vonhassa vissza a kamara! Ezenkívül hasznosnak ítélnék, ha törvényben határoznák meg, pontosan mi számít magyar terméknek?

A minőség-ellenőrzésben tapasztalt hiányosságokat pedig a kamarák ellenőrzése nyomán komoly bírságokkal kellene büntetni.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

A hazai termék- és áruvédjegy-politika kialakításában az élen jár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely már tavaly tavasszal foglalkozott a kérdéssel. Amint azt a Dienes Zoltán, az MKIK elnökségi tagja által kidolgozott vitaanyag tartalmazza, helyes lenne, ha a kormány csökkentené a hazai vállalkozások elmúlt húsz évben kialakult versenyhátrányát a multinacionális cégekkel szemben. Például: kötelezné utóbbiakat az elmúlt két évtizedben kapott támogatások visszaforgatására a kereskedelembe. Emellett szabályozni kellene a termelő, a forgalmazó és az eladó felelősségét - de a legfontosabb, hogy a kamarának ellenőrzési jogköröket is kellene biztosítani. A nem megfelelő árukat nem megfelelő módon forgalmazó vállalkozók működési engedélyét vonhassa vissza a kamara! Ezenkívül hasznosnak ítélnék, ha törvényben határoznák meg, pontosan mi számít magyar terméknek?

A minőség-ellenőrzésben tapasztalt hiányosságokat pedig a kamarák ellenőrzése nyomán komoly bírságokkal kellene büntetni.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

A hazai termék- és áruvédjegy-politika kialakításában az élen jár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely már tavaly tavasszal foglalkozott a kérdéssel. Amint azt a Dienes Zoltán, az MKIK elnökségi tagja által kidolgozott vitaanyag tartalmazza, helyes lenne, ha a kormány csökkentené a hazai vállalkozások elmúlt húsz évben kialakult versenyhátrányát a multinacionális cégekkel szemben. Például: kötelezné utóbbiakat az elmúlt két évtizedben kapott támogatások visszaforgatására a kereskedelembe. Emellett szabályozni kellene a termelő, a forgalmazó és az eladó felelősségét - de a legfontosabb, hogy a kamarának ellenőrzési jogköröket is kellene biztosítani. A nem megfelelő árukat nem megfelelő módon forgalmazó vállalkozók működési engedélyét vonhassa vissza a kamara! Ezenkívül hasznosnak ítélnék, ha törvényben határoznák meg, pontosan mi számít magyar terméknek?

A minőség-ellenőrzésben tapasztalt hiányosságokat pedig a kamarák ellenőrzése nyomán komoly bírságokkal kellene büntetni.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

A minőség-ellenőrzésben tapasztalt hiányosságokat pedig a kamarák ellenőrzése nyomán komoly bírságokkal kellene büntetni.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

A minőség-ellenőrzésben tapasztalt hiányosságokat pedig a kamarák ellenőrzése nyomán komoly bírságokkal kellene büntetni.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozóüzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel való ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék -ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitáin edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar címkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az általa vásárolt áru. A szabályozás előreláthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének, származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalat székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.