Nemzeti összetartozás, kettős állampolgárság - vita a parlamentben (folyamatosan frissítve)

 Az Országgyűlés pénteken késő este lefolytatta a népszámlálási törvény módosításáról szóló indítvány általános vitáját is. Az előterjesztő Balog Zoltán (Fidesz) azt mondta: magától értetődő, hogy a népszámláláson a vallási hovatartozásra is rákérdeznek, a válaszadás azonban önkéntes. Az MSZP ezzel szemben kifogásolja a törvénymódosítást, amellyel kapcsolatban az LMP-nek nincsenek jogi aggályai. A Jobbik támogatásáról biztosította a javaslatot.
Lefolytatták a képviselők a közoktatási törvény egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos módosításáról szóló javaslat általános vitáját. Az előterjesztők egyike, a kereszténydemokrata Szászfalvi László hangsúlyozta: ha egy egyház oktatási intézmény működtetésére vállalkozik, az államnak támogatnia kell. A Fidesz szerint a javaslat célja a kistelepülési iskolák megőrzése. A szocialista párt elutasítja az indítványt, amely az LMP szerint alkotmányossági aggályokat vet föl. A Jobbik támogatja a törvénymódosítást.

Fidesz: indokolt a Btk. módosítása

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka elmondta, a javaslat indoklása megegyezik azzal, amit 1998-ban írtak le a középmértékes büntetés bevezetésekor, így inkább az szorul magyarázatra, hogy 2003-ban miért szüntették meg annak alkalmazását. A fideszes képviselő szerint a bírák jelenleg nem használják ki a büntetési tételkereteket és alulról indítják az értékelést.

A visszaeső bűnözőkkel kapcsolatban elmondta, hogy esetükben a duplájára nőne a felső büntetési tétel, és ha ez meghaladja a 20 évet, akkor életfogytiglani büntetést kellene kiszabni.

Szigorítaná a Fidesz a közfeladatot ellátó személyek ellen erőszakot elkövetését is, mert a mostani büntetési tételeknek Répássy Róbert szerint nincs visszatartó ereje. Elfogadhatatlan, hogy a tanárok fizikai erőszaknak vannak kitéve - mondta, hozzátéve, hogy tudják: nem csak a Btk. szigorítása a megoldás erre.

A nemzeti szocialista és a kommunista rezsimek bűneinek tagadása kapcsán Répássy Róbert elmondta, hogy a javaslat a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza az emberi méltóság védelmében, és ennek alkotmányosságát vizsgálni kell.

MSZP: populista jogpolitikát folytat a Fidesz

 A szocialista Bárándy Gergely vezérszónoklatában úgy fogalmazott: a Fidesz populista jogpolitikát folytat, erre utal a beterjesztett Btk-módosítás is. Mint mondta, mindent szigorítanának "válogatás nélkül", márpedig a kormányok ezt akkor szokták csinálni, ha nincs ötletük a bűnözés visszaszorítására, de népszerűségre törekednek.

 Elmondta ugyanakkor, hogy a büntetési tételek átgondolt emelését támogatni fogják.

Szerinte a középmértékes büntetési tételek alkalmazása nem vált be, és azt a szakmai is ellenezte.

A visszaeső bűnözőkkel kapcsolatos javaslatról elmondta, hogy az nem védi, inkább veszélyezteti a társadalmat, mivel a visszaeső bűnözőknek nem lesz veszíteni valójuk.

 Bárándy Gergely arra kérte az indítvány benyújtóit, hogy a diktatúrák bűneinek tagadását szankcionáló javaslat kivételével az indítványt vonják vissza.

KDNP: a közbiztonság állapota indokolja a Btk. szigorítását

Ma rosszabb a közbiztonság állapota, mint amikor Horn Gyula miniszterelnökként azt kifogásolta, hogy Magyarországon nincs közbiztonság - mondta a büntető törvénykönyv módosításának általános vitájában Rubovszky György, az indítvány egyik előterjesztője.

A kereszténydemokrata frakció vezérszónokaként elmondta: ez indokolja a Büntető törvénykönyv szigorítását.

 Jobbik: a "három csapás" kevés

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a kormánypárt előkészítetlen indítványok sorát terjeszti a parlament elé. Ezek közé sorolta a Btk. tervezett módosítását. Az indítványról azt mondta, az a Fidesz egyik populista választási ígéretének törvénybe iktatása, ami önmagában kevés a közbiztonság javításához.

A "három csapásról" szólva elmondta, annak magyarországi bevezetését már 2008 októberében javasolta a Jobbik és a Magyar Gárda olaszliszkai rendezvényén.

Volner János arra is kitért, hogy a Jobbik azt javasolja: a "wellnessbörtönök" helyét olyan büntetés-végrehajtási intézetek vegyék át, amelyekben az elítéltek értékteremtő munkát végeznek, és kitermelik azt a költséget, amibe a társadalomnak kerülnek.

A Jobbik vezérszónoka elmondta: a vagyon elleni bűncselekmények értékhatárának 20 ezer forinton tartásával menlevelet adnak a bűnözőknek. Pártja ezért az értékhatár csökkentését szorgalmazza.

 LMP: szakmaiatlan, átgondolatlan a javaslat

A Lehet más a politika álláspontja szerint szakmaiatlan, átgondolatlan a Btk. módosítását célzó javaslat.

Dorosz Dávid elmondta: a "három csapás" célja mindössze az erő felmutatása, a társadalmi feszültség levezetése, a bűnbakképzés. Hozzátette, szükség van, mindenekelőtt a kis falvakban, a közbiztonságot növelő gyors lépésekre, de a javaslattal "rossz célpontra lőnek rossz lőszerrel".

Szabó Tímea arról beszélt, hogy hiányzik a pártközi és a szakmai konszenzus a Btk. módosításáról, ezért azt kérik az előterjesztőktől, hogy vonják vissza a javaslatot és kezdeményezzenek szakmai egyeztetést.

 Schiffer András a diktatúrák bűneinek tagadásával kapcsolatban azt hangsúlyozta: a javaslat a szólásszabadság szükségtelen és aránytalan korlátozása, és nem fogja kiállni az alkotmányosság próbáját.

 MSZP: a javaslat szétzilálja a büntetési rendszer koherenciáját

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a módosító javaslat szétzilálja a büntetési rendszer koherenciáját, és a bűnözés tényleges volumenére nem lesz hatással a javaslat. Úgy vélte, a további szigorítástól nem várható visszatartó erő.

 A bűncselekmények csak kisebb hányadát, 7-8 százalékát teszik ki az erőszakos, garázda tevékenységek, az emberölések száma 2003 óta 38 százalékot csökkent a három csapás nélkül is. A mindennapi apró bosszúságot befolyásolják inkább a komfortérzetet. Ezekre semmilyen hatással nem lesz az új Btk. - mondta.

Jobbik: vonják vissza a diktatúrák tagadásáról szóló javaslatot

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás hozzászólásában elmondta: kezdeményezi a diktatúrák tagadását szankcionáló javaslat visszavonását. Mint mondta, ha ez nem történik meg, az Alkotmánybíróság fogja kimondani annak alkotmányellenességét.

   A hozzászólásokat követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, és a részletes vitát a parlament következő ülésére tűzte ki.

OLDALTÖRÉS: Az emberi méltóság és a 2006-os események

Fidesz: az MSZP-nek csak bocsánatot kérni van erkölcsi joga

 Balog Zoltán (Fidesz) egyik felszólalásában azt mondta: az MSZP-nek nincs erkölcsi joga a témához a Parlamentben hozzászólni, csak bocsánatot kérhetnek.

 Bárándy Gergely (MSZP) szerint elfogadhatatlan, hogy a Fidesz kétségbe vonja az ellenzék hozzászólási jogát, mivel minden témában joguk van felszólalni.

Fidesz: tudunk-e ma bármit az emberi méltóságról?

A fideszes Ékes Ilona azt a kérdést tette fel, hogy tudnak-e bármit is az emberi méltóságról, ha megtörténhet, hogy gyanútlan járókelőket elfognak, ha nem vesznek figyelembe bizonyítékokat, ha a hozzátartozók napokig nem tudnak semmit családtagjaikról.

A képviselő hosszasan sorolta a 2006 októberi rendőri intézkedések eredményeit, majd azt mondta: a rendőrök nem szolgáltak, hanem kiszolgáltak, nem védtek, hanem támadtak, mert ők maguk is meg voltak tévesztve.

A képviselő úgy vélte, azok sem maradhatnak ki az ügyből, akiket nem ért lövedék.

Jobbik: az ügyészeknek, bíróknak is bűnhődniük kell

A jobbikos Pörzse Sándor felszólalásában úgy fogalmazott: a sértettek elvárják, hogy az ügyészek és a bírók is bűnhődjenek a 2006-os őszi események miatt. Úgy vélte, ha senkit nem ítélnek el a felelősök közül, akkor a rendszer nem fog megváltozni.

Gaudi-Nagy Tamás hozzáfűzte: komoly reformra van szükség az előzetes letartóztatás és egyéb igazságügyi folyamatok terén.

Sneider Tamás (Jobbik) reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy meglesz a lehetőség arra, hogy Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt felelősségre vonják, és "egy másik intézet falai között" láthassák.

Balog Zoltán: nem szabad átlépni a jogállamiság kereteit

Balog Zoltán zárszavában azt mondta, nem szabad a jogállamiság kereteiből kilépni. Ezért nem döntötték meg az utcán a hatalmat és ezért próbálnak a bírói döntések ellen jogorvoslattal élni a jogi kereteken belül.

A képviselő elmondta azt is: van az ügyben politikai felelősség is, hiszen az MSP minden ezzel az üggyel kapcsolatos interpellációt leszavazott. A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.

OLDALTÖRÉS: Vita a kettős állampolgárságról

Jobbik: módosító javaslat a moldvai csángók érdekében

Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, módosító javaslatában a csángókra vonatkozó passzust szeretné megváltoztatni. Az eredeti javaslat ugyanis nem fedné le a moldvai csángók teljes körét. Kifejtette: a 300 ezer fős közösségből mintegy 60 ezren beszélik a magyar nyelvet. A magyar nyelv ismeretének feltételül szabásával döntő többségüket kizárnák abból, hogy a magyar állampolgárságot megkaphassák. A jobbikus politikus azt szeretné rögzíteni, hogy esetükben román állampolgárként valószínűsítik a magyar nemzethez tartozást. A dél-erdélyi, bánáti szórványvidéken szintén az jelentett problémát az elmúlt kilencven évben, hogy nem tanulhattak magyarul.

A szintén jobbikos Szávay István a családi nevek, keresztnevek használata kapcsán kiemelte: számos határon túli család - különösen a csángók - olyan családneveket viselnek, amelyek hangzása magyarosan hangzik, de nem biztos, hogy az anyakönyvekben így visszakereshető. Erre kínálnának megoldást, azzal, hogy a nevek magyar megfelelőjének használatára legyen lehetőség.

LMP: hagyják el a törvényből a magyarországi származás valószínűsítésére vonatkozó részt

Mile Lajos arról a passzusról beszélt, ami valószínűsíti a magyarországi származást. Ha valaki tudja igazolni, hogy felmenői magyar állampolgárok voltak, akkor felesleges és zavaró ez a rész, ezért ennek elhagyását javasolják.

Schiffer Andrást némi szomorúsággal tölti el, hogy gépiesen dobja vissza az ellenzéki javaslatokat a kormánypárti többség az alkotmányügyi bizottságban. Kitért arra, hogy a honosítási kérelem megtagadásánál indokolási kötelezettséget és jogorvoslati lehetőséget javasolnak. Egy jogállamban elvárható, hogy az állam adjon számot, a mérlegelési jogkör feltételeit mennyire tartja meg. Ma számtalan esetben megalázó procedúrának vannak kitéve a magyar állampolgárságért folyamodók - hívta fel a figyelmet.

MSZP: magyar igazolvánnyal ne kelljen külön igazolni a magyar nyelvtudást

Szili Katalin elmondta, támogatja a törvényt, javaslataikat jobbító szándékkal nyújtották be. A legszebb az lenne, ha az egy nemzethez tartozásról szólna ez a javaslat - fogalmazott. Bárki, bármit állít, nem tud senki olyan nemzetközi jogszabályt mutatni, amibe ez a törvény ütközne.

A módosító indítvány arra vonatkozik, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezőknek ne kelljen magyar nyelvtudását külön igazolni. A törvénnyel nem érnek végére a munkának, a nyelvi kritériumokra vonatkozó szabályokat is meg kell majd alkotni - jegyezte meg.

A szocialista javaslatról pozitívan nyilatkozott a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás is hozzászólásában.

 A vitát az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) lezárta, a módosító indítványokról a Ház következő ülésén dönt.

Fidesz: 2006 őszén elbukott a jogállam

A fideszes Balog Zoltán szerint a jogállam 2006 őszén elbukott Magyarországon. A politikus pénteken a parlamentben - az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslat általános vitájában -  szorgalmazta a rendőri és politikai vezetők felelősségének kivizsgálását a jogszerűtlen rendőri fellépések kapcsán.

Balog Zoltán expozéjában úgy ítélte meg, a 2006 őszi tüntetéseken történt jogszerűtlen rendőri fellépések nyomán nem állapították meg a rendőri vezetők és a politikusok felelősségét, és elmaradt az áldozatok többségének erkölcsi és anyagi kárpótlása.

Közölte: ha ezeket a feladatokat nem tudják elvégezni, az Országgyűlés és a jogállamiság szégyene lesz.

Gulyás Gergely (Fidesz): megkésett, de még időszerű a javaslat

 A fideszes Gulyás Gergely vezérszónoki felszólalásában megkésett, de még mindig időszerű igazságtételi törvénynek nevezte az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslatot.

A leendő kormánytöbbséghez tartozó képviselő szerint óvatossággal és körültekintő szervezéssel el lehetett volna kerülni, de legalább jelentősen csökkenteni lehetett volna az öt emberéletet követelő, 2006 augusztusi tűzijáték alatt történt tragédiát.

Hozzátette: a 2006 őszi rendőri fellépésekről szólva rámutatott: a kormány 2006. október 23-án a jogszabályokat semmibe véve a rendszerváltás legnagyobb vívmányát, a jogállamot függesztette fel.

MSZP: helyes szándékú, de nem alkalmazható a határozati javaslat   

A szocialista Steiner Pál szerint pártja egyetért az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslat szándékával, de annak alkalmazhatóságát nem tartja lehetségesnek a hatályos polgári törvénykönyv alapján.

Az MSZP-s politikus szerint a központi szervek felkészületlenségét az okozhatta a 2006-os tűzijáték alatt, hogy egy korábban még nem tapasztalt természeti katasztrófával kellett szembenézniük. Hozzátette: a tragédia miatt az állami szervek, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a katasztrófavédelem munkatársai között is történt felelősségre vonás.

A 2006 őszi rendőri fellépés tárgyalása során az előzményeket, vagyis az MTV-székház ostromát is figyelembe kell venni, de az sem hallgatható el, hogy a Fidesz pontosan tudatában volt annak kockázatával, hogy a radikális tüntetőkre szervezte négy évvel ezelőtti, október 23-i nagygyűlését - emelte ki a szocialista politikus.

OLDALTÖRÉS: Jobbik felvetette a jelenlegi határok békés úton történő megváltoztatását

Jobbik felvetette a jelenlegi határok békés úton történő megváltoztatását

Szávay István (Jobbik) azt kérte, hogy ne csak ezen a napon gondoljanak a határon túli magyarokra: szerinte  új támogatáspolitikára és új keretekre van szükség.

Kérte, hogy a parlament és a kormány emelje fel a szavát minden egyes, a határon túli magyarokat ért jogsértés ellen.    Kijelentette, Trianonra emlékezni nem azért kell, hogy "a szomszédainkat megszégyenítsük, hanem hogy mi ne szégyenüljünk meg saját magunk előtt".

Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás szerint az előterjesztés szándékában és tartalmában megfelelően szolgálja a nemzeti összetartozás és egység megteremtését. Hozzátette, hogy a jogszabály elfogadása csak akkor jó és helyes, ha a jövőben a kormányzati munka minden elemében megjelenik a nemzeti összetartozás igénye.

Kijelentette: a törvény szimbolikusan visszacsatolja "elcsatolt sorban élő testvéreinket", amely folyamatot közjogilag majd az állampolgársági törvény pecsétel meg.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a magyar állam kötelessége egy olyan határozott külpolitikát folytatni, amellyel elérik, hogy az elcsatolt területeken élők megkaphassák az önrendelkezési jog legmagasabb szintjeit; ezek között említette a területi autonómiát.

 Politikai hibának nevezte, hogy 2005-ben, amikor Romániai uniós csatlakozásáról döntöttek, a magyar Országgyűlés nem szabta támogatási feltételül, hogy kiteljesítsék az ott élő magyarok önrendelkezési törekvéseit. Reményeinek adott hangot, hogy Szerbia uniós csatlakozásakor az Országgyűlés és a kormány mindent megtesz, hogy kötelező érvénnyel írja elő a területi és kulturális autonómia kiterjesztését az ott élő magyarokra. A felvidéki magyarság érdekében is területi autonómiáról, a benesi dekrétumok eltörléséről és teljes körű kárpótlásról beszélt.

Kitért a korábban megkötött alapszerződésekre is, amelyekről azt mondta, hogy "sajnálatos módon a területi határok úgymond sérthetetlenségét garantálták, amelyre úgy gondolom, hogy (...) nemzetközi jogi szempontból csak úgy lehet tekinteni, mint érvénytelen kikötések, mert egy állam, egy nemzet nem mondhat le soha arról, hogy békés eszközökkel elérje azt, hogy egy állami keretben éljenek nemzettestvérei". Hozzátette, ezt a nemzetközi jog nem zárja ki.

Kijelentette, hogy a Kárpát-medencében sokfelé élnek magyarok és véleménye szerint még most sem késő rádöbbenteni az európai nemzeteket, hogy "addig nem lesz nyugalom és béke a Kárpát-medencében, amíg a magyar kérdés rendezésre nem kerül". Javasolta, hogy a Kárpát-medencében építsenek ki egy jogvédő hálózatot azok számára, akiket a magyarsághoz tartozásukért hurcoltak meg.

Fidesz: a hívőkre és a nem vallásosakra is tekintettel van a javaslat

Balog Zoltán (Fidesz) felszólalásában azt emelte ki, hogy hosszú idő után először kezdődik ismét Isten nevének említésével egy törvényjavaslat. A képviselő ugyanakkor megjegyezte, hogy a javaslat emellett természetesen azokra is tekintettel van, akik nem az isteni gondviselésből eredeztetik az alapvető értékeket.

Hozzátette: vannak olyan jogszabályok ahol nem lehet megkerülni ezt a fokú emelkedettséget, de ez nem azt jelenti, hogy például az áfa törvények módosítását is így kezdené a leendő kormánytöbbség.

Kövér: a méltóság keretei között zajlott a vita

Kövér László zárszavában úgy foglalt állást, hogy az javaslatról szóló általános vita annak ellenére is a méltóság keretei között zajlott és az egyetértésről szólt, hogy egy ilyen vitának korábban voltak politikai kockázatai.

Hiller István (MSZP) vezérszónoki felvetésére válaszolva Kövér László azt mondta, nem érti június 4. és május 9. "összeboronálásának" szándékát, hiszen számára "nem egészen világos", hogy a Magyarország számára "mégiscsak egy újabb megszállást jelentő évforduló, hogyan kerül a nemzeti összetartozáshoz".

Gaudi-Nagy Tamás felvetésére reagálva leszögezte: "ezer és egy elvégzetlen munkánkat előttünk tudva" nem érdemes "soha semmilyen értelemben nem valószínűsíthető célokat" kitűzni a jelenlegi határok megváltoztatásáról.

Mindazok, akik ezt teszik, azok - legyenek bár a legjobb szándéktól vezéreltetve is - hátráltatják a nemzet határok feletti újraegyesítését, amelyben úgy tűnik, konszenzus van a Ház falai között - fűzte hozzá.

Kövér László a változás esélyeként és reményeként értékelte, hogy a korábbiakkal ellentétben most egyetlen politikai erő sem szólt a javaslat szelleme ellen.

A következő évek feladatai mind a közös nemzetpolitika keretei közé illeszkednek, hisz a legjobb nemzetpolitika a jó belpolitika - zárta beszédét Kövér László.

Az általános vitát lezárták.

OLDALTÖRÉS: Nemzeti összetartozás - vélemények a pártoktól

Kövér: ideje szembe nézni a trianoni tragédiával

A fideszes Kövér László szerint az indokolja a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat benyújtását, hogy ideje szembe nézni a magyar nemzet legmeghatározóbb és legösszetettebb következményekkel járó tragédiájával, a trianonival.

A képviselő pénteken, az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában azt mondta, a javaslat a 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által okozott nemzeti tragédia kilencvenedik évfordulójáról hivatott megemlékezni.

Szerinte ez a javaslat különleges az emléktörvények sorában, mert a 90 évvel ezelőtt történtek nem tudtak történelemmé sűrűsödni, hanem feldolgozhatatlan kollektív traumaként nehezednek a magyarság és szomszéd népek közgondolkodására.

Fidesz: törekedni kell a történelmi tragédia megértésére

A Fidesz vezérszónoka szerint a trianoni emléknappal kapcsolatos törvényjavaslat arról szól, hogy meg kell próbálni együtt megérteni a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiáját.

L. Simon László kijelentette, meg kell próbálni számot vetni a békediktátum által okozott jogi, politikai, gazdasági és lélektani problémák megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és a más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkozzanak.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy javaslatuk önkritikus, figyelembe veszi a szomszédos nemzetek érzékenységét, miközben kerüli mind az önsajnálatot, mind az öndícséretet. Kijelentette: "ezzel a törvénnyel emléket állítunk hazájukhoz és nemzetükhöz mindig hű magyar őseinknek, magunkhoz öleljük méltatlanul eltaszított testvéreinket, megtiszteljük a szomszédainkat, példát adunk gyermekeinknek és utódainknak, mert a jövő felé kell fordulnunk".

Az MSZP a "szétszakítás napját" összekötné az "egybetartozás folyamatával"

Az MSZP az általános vitában azt javasolta, hogy a "szétszakítás napját" kössék össze az "egybetartozás folyamatával", azaz a trianoni békediktátum napja mellett Európa napját, május 9-ét is nevezzék a nemzeti összetartozás napjának.

Hiller István ügyvezető oktatási és kulturális miniszter vezérszónoki felszólalásában igazságtalannak és megalázónak nevezte a trianoni döntést.     Mint mondta, a trianoni diktátumot nem egyenlítette ki egy "antitrianon", a revizionalizmus politikája, mert történelmileg és geopolitikailag vesztésre volt ítélve; szerinte a revizionalizmusnál a II. világháborút követő "elhallgatás és elhallgattatás" politikája sem volt jobb, hiszen az égő sebek megmaradtak.

Az MSZP éppen ezért nem a revizionalizmusban, vagy az elhallgatásban érdekelt, hanem a "közösen vallott és vállalt identitás formáinak kiterjesztésében" - fogalmazott, majd Kölcsey Ferenc szavait idézve azt mondta: haza és haladás ma annyit tesz, mint magyarság és európaiság.

Jobbik: adósságot törleszt a Ház

A Jobbik szerint adósságot törleszt a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat elfogadásával. Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka - utalva a kettős állampolgárságról előző nap tárgyalt indítványra is - történelminek nevezte az új Országgyűlést és a javaslatot.

Örömét fejezte ki, hogy nem a békeszerződés, hanem a békediktátum szót használták az indítványozók.

Aki e javaslatot nem szavazza meg, soha nem volt benne a magyar történelemben - fogalmazott a frakcióvezető, aki jelezte: szeretnék javasolni, hogy a törvényjavaslatot jelenítsék meg az oktatásban is. A politikus támogatásukat ajánlotta fel a Jobbik nevében, de azt kérte, hogy ne tekintsék ezt a Jobbik vagy a Fidesz-KDNP sikerének, "ha megszületik a törvény, az a nemzet sikere lesz".

KDNP: cél, hogy jó érzés legyen magyarként élni a világban

A kereszténydemokrata Simicskó István szerint a kettős állampolgárságról, illetve a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat közös célja, hogy "jó érzés legyen magyarként élni a világban".

Simicskó István a magyarság történetének talán legnagyobb tragédiájaként értékelte a trianoni békediktátumot.     Kiemelte: az ország előtt álló feladatokat csak úgy lehet tisztességesen elvégezni, ha megerősítik a nemzet lelkét. Éppen ezért tanúságot kell tenni arra, hogy a nemzet összetartozik - húzta alá.

LMP: igen a törvényjavaslatra

Támogatja a Lehet Más a Politika (LMP) a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot - mondta a párt vezérszónoka.

Mile Lajos rokonszenvesnek nevezte, hogy a nemzeti tragédiára való megemlékezés kapcsán az összetartozás szükségességét hangsúlyozza. Azt mondta, javasolni fogják az indítvány kiegészítését, azzal, hogy elismeréssel emlékeznek azokról, akik nem magyarként vállaltak szolidaritást és ezért sérelmet szenvedtek.

Mile Lajos kiemelte: remélik, a higgadt és tárgyilagos szembe nézés, a körültekintő tisztázás pillanatát élik. Égetően szükség van a XX. század traumáinak kibeszélésére. A múltat be kell vallani, a nemzeti önbecsülés feltétele, ezt mennyire bátran vagyunk képesek megtenni - mutatott rá, megjegyezve: remélik, az elhallgatások, tiltások indulatok, pátoszok korszakát le tudják zárni.