Tisztázzuk a helyzetet ebfronton - mi lesz a magyar és a nem magyar fajtákkal?

Egy rendelkezés kivételével szeptember 19-én lépett hatályba. „A magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről” szóló miniszteri rendelet, amely új rendelkezéseket szab a magyar tenyésztési, törzskönyvezési gyakorlatban.

A földművelésügyi miniszter új rendeletében, ahogy arról már korábban is hallani lehetett, az állam megszabta azon fajták körét, amelyek felett állami felügyeletet gyakorol. Ezek a magyar ebfajták: a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a mudi, a pumi, a puli és a rövidszőrű magyar vizsla.

Ezen fajtákhoz egy-egy államilag elismert tenyésztő szervezetet rendeltek, melyeknek idén december 31-ig tenyésztési programot kell kialakítaniuk, figyelembe véve az adott fajta kritikus, veszélyeztetett vagy megőrzendő helyzetét. A rendelet szerint a magyar ebfajták tenyésztési programját a Haszonállat-génmegőrzési Központ és az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsa véleményezi majd.

A szervezetek emellett gondoskodnak a gondozásuk alatt lévő magyar ebfajta származási, tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatainak gyűjtéséről, feldolgozásáról, nyilvántartásáról. Az új rendelkezés szerint a magyar ebfajták törzskönyvezendő egyedeinek származását DNS alapú származás-megjelöléssel kell igazolni, ezt a felelős tenyésztő szervezet koordinálja majd, ám ez utóbbi rendelkezés csak 2017. július 1-én lép hatályba. És épp ez az a rész, amely a legnagyobb kérdőjeleket veti fel az érintett tenyésztőknél, ugyanis sokan már most tartanak attól, hogy a DNS vizsgálatok komoly anyagi terhet rónak majd a tenyésztőkre.

Ezzel kapcsolatosan azonban még Keller János, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) székesfehérvári vezetője sem tudott biztos választ adni, mint mondta, ez a helyzet még nem oldódott meg. A rendelet végrehajtóként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal lett megjelölve – ezzel kapcsolatosan Sziebert Gergely megyei főállatorvos, a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályának főosztályvezetője elárulta, milyen többletfeladatokat ró ez a jövőben a hivatalra: - Többletfeladatként jelenik meg például a tenyésztési programok a tenyésztő szervezet általi végrehajtásának ellenőrzése.

A hivatal az ellenőrzés eredményéről és a magyar ebfajták megőrzésének helyzetéről évente jelentést készít, amelyet megküld az agrárpolitikáért felelős miniszter részére, valamint a szaporítóanyag és genetikai minta in-vitro megőrzésére – a génmegőrző intézmény mellet – génbankot hoz létre és gondoskodik a működtetéséről – sorolta a főosztályvezető. A Haszonállat-génmegőrzési Központ is készül már a jövő év közepén életbe lépő rendeletre, árulták el megkeresésünkre, ahogy azt is: a DNS mintavétel már most is folyamatos, az érintett fajtaklubokkal kapcsolatban állnak.

Jelenleg egyébként a mintavétel, a származásellenőrzés, a minták kezelése ingyenes, ám arról nem tudtak tájékoztatást adni, hogy a későbbiekben mi várható. Készülnek a rendeletben meghatározott génbank létrehozására is, ám csak a következő évi költségvetésből számíthatnak plusz állami támogatásra. A DNS minták vizsgálatára, magyarázták, főképp a DNS alapú betegségek kiszűrése miatt van szükség, a spermabankra pedig a magyar ebfajták megőrzése érdekében.

Az új rendelkezés továbbá azt is megszabja, hogy a magyar ebfajták tenyészállatait, szaporítóanyagát kivinni csak a tenyésztési hatósághoz megküldött írásbeli bejelentés után lehet. Ez nem egyfajta engedély, csupán bejelentési kötelezettség, amely a kutyák eladásakor is fennáll.

Sziebert Gergely: a Nébih, mint végrehajtó szerv, lett megjelölve a miniszteri rendeletben

A nem magyar fajták tekintetében szeptember 19-e után a MEOESZ intézi a törzskönyveket, illetve a szeptember 20-án lezajlott szerződéskötéseknek köszönhetően gyakorlatilag a magyar ebfajtákét is.

A szövetségnél ugyanis azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nyolc szervezettel kötöttek szerződést, amelyek megbízást adtak a szövetségnek arra, hogy az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szervezet) által elismert pedigrét állítsanak ki a magyar ebeknek is. A kilencedik fajta a mudi, amelynek törzskönyvezését a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélye alapján egyébként is maga a MEOESZ végzi.