Irreálisan magas bérleti díjat kér a megye a Táncházért

Sem a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság beszámolójához, sem a kösztisztviselők béren kívüli juttatásához nem érkezett hozzászólás - utóbbi előterjesztés egyébként részletesen rögzíti a megyegyűlés elnökének ilyen jellegű éves támogatását (közterhekkel együtt ez 450 ezer forint),  illetve megszabja, hogy a köztisztviselő részére adható többek között lakhatási, lakásépítési-vásárlási támogatás, illetményelőleg, családalapítási és szociális támogatás, valamint tanulmányi ösztöndíj, képzési-, továbbképzési és nyelvtanulási program finanszírozása. A rendelet pontosítja, hogy a képernyő előtti  munkavégzéshez kapcsolódóan az éleslátást biztosító szemüveg (kontaktlencse) költségei is miként finanszírozhatók.
A fehérvári Táncházzal kapcsolatban elhangzott a verdikt: a jövőben csak négyzetméterenként 1300 forintért adják majd bérbe.  Ez az összeg a Táncházban élőknek irreálisan magas. Elhangzott viszont az is, hogy az épületben nemcsak a táncosok egyesülete működik, hanem egy profitorientált iskola is. A megyegyülés álláspontja szerint  nekik támogatni a kultúrát, a művészetet, tehát elsősorban a táncosokat kell, s nem az iskolát - egyébként pedig legjobb lenne, ha az egyesület és az iskola ezt a kérdést egymás között döntené el. Az érvekhez szórták a számokat: a várostól a megye nem ingyen kapta az ingatlant, azt követően pedig 83 millió forintot költött a kialakításra, berendezésre, táncosok ruháira pedig már közel tíz millió forintot adtak.
A többségi oldalról és az ellenzék részéről is elhangzott: kényes a helyzet, mivel a táncosok mellett a házban valóban működik egy profitra, bevételre orientált cég is. Az elnöki pulpitusról jött a megjegyzés: kulturális értékeket nem szabad ellehetetleníteni, most viszont értékőrzésről kellene végre beszélni. A közgyűlés az eredeti előterjesztést többséggel megszavazta, nyitva hagyva az ellenzéki kérdést: mennyivel járul hozzá a Táncház működtetéséhez a város?