Mennyi pénzből jöhet ki ma egy család?

A statisztikákhoz szükséges adatok összegyűjtése,   kidolgozása, a különböző számsorok, értékek, összehasonlítása, egységbe állítása és az azokból levont következtetések külön szakértelmet kívánnak.  A Központi Statisztikai Hivatal szakembereinek  munkája szerint 2010-ben  a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 78 736 forint, ami egyenlő 228 ezer 334 forinttal, míg az egytagú  nyugdíjas  háztartásoké 70 ezer 862 forint volt.  A hivatal  összegzésében az is benne foglaltatik, hogy  a becsléseik  szerint e számított  értéknél alacsonyabb jövedelemből  élt tavaly a lakosság 37 százaléka.  Közülük találkoztunk néhány családdal, akik épp nyaraltak a Velencei-tó partján.

Mielőtt belevágnánk egy-két  család  költségvetésének  bevétel-kiadás  elemzésébe, kötelező papírra vetnünk  néhány mondatot a KSH írásos anyagából, amely  sok mindent megmagyaráz, de legalábbis segít az eligazodásban a laikus érdeklődőnek. (Köszönet az őszinte számsorokért a családoknak!)
 A létminimumérték meghatározásának 2010. évi, 1741 háztartást felölelő állománya 519 ezer háztartást, ezekben 1 millió 193 ezer személyt, havi átlagban 75 milliárd 828 millió forint  fogyasztási kiadást reprezentál.  Mindezek alapján az egy hónapra vonatkozó  átlagos létminimumérték 146 ezer forint per háztartás volt. A háztartások, amelyek adatai ezeket az átlagos létminimumértékeket adják, a társadalom e szinten élő háztartásainak összességét képviselik. Közülük 985 aktív, 688 nyugdíjas és egyéb inaktív háztartás, más metszetben tekintve 538 egyedülálló személy, 710  több személyből álló, gyermek nélküli háztartás,  282 egy-, 163 két-, és 48 három- vagy annál többgyermekes háztartás. Közös bennük az élelmiszer-fogyasztási kiadásuknak a normatíva értékösszegéhez hasonló nagysága. E háztartások személyes kiadásaik 31,3 százalékát költik élelmiszerre, s csaknem ugyanennyit fordítanak lakásfenntartási kiadásokra, amely utóbbinak több mint a felét  háztartási energia vásárlására. Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik csaknem  8 százalékát a közlekedésre fordított összegek teszik ki, egészségügyre, testápolásra 7,3 százalékot költenek, míg telefonálsára 5,6 százalékot. Ruházkodásra 3,6 százalék jut, művelődésre pedig 4,4 százalék. Tartós javak vásárlására átlagosan 1,4 százalékot fordítanak az összes személyes kiadásokból.

A következő számsort megmutattam a megkérdezett családoknak.   Két felnőtt és három gyermek  esetében egy háztartásra egy hónapban   259 ezer 829 forint jutott tavaly, amelyből élelmiszerre   92 640 forintot költöttek, egy családtagra jutott 51 ezer 966 forint, amiből élelmiszerre 18 ezer 528 forintot költöttek. Reiber Józsefné Magdi szinte felkiáltott, amikor meglátta, de a többieknek  is kikerekedett a szemük. Elkezdődött az összehasonlítás.
- Levezetem a családom   össz jövedelmét és az ebből kifizetendő költségeket - Magdi  tollat ragadott a gárdonyi üdülőben, ahol - ez nem kritika - retro körülmények között nyaralnak öt egész napot, amiből az időjárás belerondított néhányba, csak kedden sütött ki a nap. Nem kellett elővennie  számlákat, fejből jöttek a számok. 
- A férjem nyugdíja 127 ezer forint, a  családi pótlék 48 ezer. (Van szakmám, szociális gondozó vagyok, de nem tudok elhelyezkedni, nem kellek sehová, de ez egy másik történet.) Ez összesen 175 ezer forint, amire vagyunk öten. Nagyobb a családunk, de  két felnőtt korú gyerekünk már kirepült. Havonta fizetünk a villanyra 14 ezret, a gázra huszonötöt,  vízre csatornával együtt nyolcezret, telefon, internet 7700,  kábeltévé 3200,  bérlet, hogy bejárjunk Magyaralmásról 14 ezer forint.  Ez, ha jól számolom 73  ezer 300 forint. Marad 101 ezer 700 forint, de még nem ettünk egy falatot sem, nem vettünk mosószert, fogkrémet, egy zoknit, egy szoknyát, nincs iskolatáska, füzet, amit pótolni kell. Soroljam?!
Magdi a hét végi bevásárlást a fehérvári piacon intézi, mert ott olcsóbban hozzájut  mindenhez. Van kertje, benne krumpli, zöldség, minden, amiből nyaranta  a család  asztalára teheti a friss zödlségeket.

 - Remélem, a krumplit és a paradicsomot  nem eszik meg a bogarak, mire hazamegyünk - összenevetnek a lányával, aki hozzáteszi, a gyerekek szokták összeszedni a bogarakat. Jó kis munka! -  Naponta olyan 2000-2500 forint kell az étkezésre,  a hét végére hatezer, hatezerötszáz, de akkor nem költekeztem.   Sok főzeléket eszünk, és néha zsíros deszkát lila hagymával. Soha nem éheztünk és nem is fogunk!

A Reiber családnak nincs törlesztőrészlete, ami hatalmas könnyebbség, legalább ez  a súly nem nehezedik a vállukra. Az ikergyerekek viszont továbbtanulnak, Zita  Bábolnára megy, ott tanul szakmát, ikertestvére lakatos lesz.  Magdi - ahogy többen is sorstársai közül - a Smart Grand Alapítványnál önkénteskedik,  alaposan kiveszi részét az élelmiszersegélyek kiosztásánál, tartja a frontot hét közben, amikor ruháért, egyéb adományokért betoppannak hozzájuk a családok. Virth Bea  is segítő, ők Sárszentágotán  laknak, tizenegy gyerekük közül a nagyok már besegítenek a családi kasszába. Ők közel kétszázezerből gazdálkodnak,  de többen vannak erre a jövedelemre, mint Magdiék.  Mindkét  család  a statisztika szerinti 37 százalékba tartozik, ahol az egy családtagra számított létminumumérték nem 78 ezer  736  forint volt tavaly, hanem kevesebb. A Reiber család 175 ezres bevételét  hétköznapi módon   elosztjuk az öt emberrel,  egy-egy családtagra 35 ezer forint jut havonta. Ebből kell költeni  ennivalóra, bérletre, vízre, gázra, villanyra, cipőre, ruhára, nem sorolom tovább.

A nyugdíjasok közül hányan lehetnek, akik egy háztartásban  70 ezer 862 forintot tudnak a létük fenntartására fordítani, nincs számszerűsítve. A gyakorlatból tudjuk, hogy sokan ennél bizony igencsak kevesebb összegből tengődnek. Az évek adatait összehasonlítva 1990-ben egy nyugdíjasnak a  létminimumértéke  4998 forint volt, 2005-ben 50 ezer 767, 2009-ben  67 ezer 522, míg tavaly az előbbiekben  említett összeg. Érdekes számsor.