Betörők jártak az iskolában: a padlástól a pincéig felforgatták a Vasvárit

Szerdán reggel hat órakor telefon ébresztette otthonában Horváth Józsefet, a Vasvári Pál Gimnázium igazgatóját. Nem volt jó hír. Azt közölték vele, betörők jártak az iskolában, s mint arról később személyesen is meggyőződött: nem túlzás azt állítani, a padlástól a pincéig felforgatták a régi épületet.

Tihanyi Tamás


 A rendőrségi helyszínelők még ott dolgoztak a folyosón, amikor odaértünk, s rögzítettek néhány ujjlenyomatot (is). Az igazgató úr és a tanárok pedig tanítás helyett kárfelmérést végeztek: Horváth József először egy páncélszekrényt mutatott, amit lemezvágóval nyitottak fel az ismeretlenek. Miért a többes szám? A páncélszekrény felfordításához is legalább ketten kellenek, a többiről már nem is beszélve.
- Még messze nem tudjuk pontosan, mi és mennyi tűnt el -  próbálkozik valamiféle összegzéssel az igazgató. - Látszik, s ezt a rendőrsök is megerősítették, pénzt kerestek nagyon. Eltűntek laptopok, magnók, monitorok. Az összes zárat kinyitották, amit csak találtak....
A szerdán iskolába érkező diákoknak vissza kellett a kapuból fordulniuk. Horváth József azt mondja, éjszaka talán befejeződik a helyszínelés és a rendrakás, s bízik abban, csütörtökön már taníthatnak. Aztán megegyezünk abban: kizárható a diákcsíny lehetősége. Ahhoz túl nagyszabású akció nyomainak lehettünk tanúi. Amikor néhány magáról megfeledkezett fiatal balhézik, nincs ekkora felfordulás. Az igazgató lekísér minket az alagsorba, ahol szinte minden szekrényt felfeszítettek. Értetlenül nézzük a romokat.
- Nem tudom, miért csinálták ezt - fogalmazza meg közös véleményünket Horváth József.  Hiszen amikor az első tíz szekrényben nem találtak mást, mint ruhát és tanszereket, miért folytatták a kutatást tovább?
Azt feltételezzük, a betörők az udvaron keresztül, az egyik ablak rácsát felfeszítve jutottak az épületbe. Feltörték a büfét is, vitték, amit tudtak. De mire végezhettek az egész - egyébként hatalmas - épülettel, hosszú óráknak kellett eltelniük. Vélhetően nem éjszaka dolgoztak, mert a fény elárulta volna őket: talán kihasználták az ünnepet, amikor mindenki távol volt.
- Pedig szinte minden hét végén bent vagyok az iskolában, de most nem jöttem - jegyzi meg Horváth József keserűen. Aztán hozzáteszi: a jövő héten lesznek a Vasváris Napok, és külön bosszúság, hogy a rendezvényekre gyűjtött összegeknek is lába kélt. És még ki tudja, mi hiányzik, talán hetek múlva sem lehet majd pontos leltárt csinálni. A tanáriban dolgoznak a helyszínelők, amikor eljövünk. Látjuk a nyomokat, az otthagyott feszítővasat. Még a karbantartó műhelyt is feltörték a tettesek, hogy rendesen fel legyenek szerelve a lakatosmunkához. Azaz a betöréshez.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!