Bicskanyitogató erdőfogyás

Rengetegen vannak, akik az életüket tették fel arra, hogy az erdőt óvják, neveljék, védjék - ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Fejér Megyei Hírlap társadalmi felelősségvállalási programjának következő állomását, az Erdővédő akció fórumát Elekes András, főszerkesztő csütörtök délután a Sajtóházban. Közülük jöttek el sokan erre az eseményre, sőt, mondhatjuk, szinte minden meghívott tiszteletét tette nálunk. Példaértékű volt a szakma hozzáállása, ugyanis nem csupán felvetették a problémákat, de számos esetre megoldást is felvázoltak. Megismerkedtek egymással, akik eddig nem találkoztak, információt kaptak, akiknek erre szükségük volt, és ami a legfontosabb: olyan témákat javasoltak, amelyek az átlag természetjáró olvasó számára is hasznosak.

Már az elején hangsúlyos témát vetett fel Bodor Dezső Károly, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) felügyelőbizottsági elnöke:
- A magyar   erdők 40 százaléka magánkézben van.  Bár tény, hogy a tulajdonosok egy része elhanyagolja területét, de nagyon sokan igen komolyan veszik erdeik kezelését - mondta, s kifejtette, hogy szervezetük csak most kezd magára találni, ám Fejér megyében még nincs túl nagy aktivitásuk, tagszámuk.
 Márton Edit Székesfehérvár erdésze épp ezért javasolta: május 3-án tart a MEGOSZ egy tájékoztató rendezvényt, amelyre a Fejér megyei magánerdő-tulajdonosoknak is el kellene jönniük. Emellett felmerült a közfoglalkoztatási program, amelyet a magánerdő tulajdonosok is igénybe vehetnek már, csupán 10 százalékot kell hozzátenniük a megvalósításhoz.
Egy mezőfalvi  magánerdő tulajdonos,  Csuti Elemér is eljött és komoly problémákat említett:  - Az erdőgazdálkodás minden egyes lépése súlyos összegekbe kerül, s noha az államtól kapunk támogatást - amit köszönünk, mert fontos és kell -, de nem elegendő az erdő gondozásához. 

A megye természetjárói és természetvédői is felszólaltak a fórumon:  Szentes László, a Vértes Meteor SE elnöke, Banizs Károly, a Természetvédelmi Szolgálattól,  Gárdonyi László, a Gaja Környezetvédő Egyesület tanácsadó irodájának vezetője, Asbóth Katalin, a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség vezetője  az erdei illegális szemét kérdését helyezték előtérbe.
- A személyes példamutatás a fontos - hangsúlyozta Asbóth Katalin.  - Kirándulásainkon nem hagyjuk ott a hulladékot, akkor sem, ha nem a miénk. Az élővilágot nem rongáljuk meg, nem szedjük le, nem tapossuk el. A velünk jövő gyerekek pedig ezt látják, s ezt szokják meg.  Rá kéne jönni mindenkinek, hogy nem illik magunk alá piszkítani... - tette hozzá.
A megyeszékhely erdőiben lerakott illegális szemét eltakarításában a Depónia tud segíteni - vázolta a fórumon a cég kommunikációs referense.  Simon Beatrix emellett hozzátette: - Fontos lenne tájékoztatni az embereket arról, mit tehetnek a hulladékukkal úgy, hogy az legális és környezetkímélő legyen. Nos, azt megígérhetjük, hogy ezt a témát is bővebben kifejtjük majd... Dravecz Tibor, a Székesfehérvári Gombászok Baráti Körének tagja a 2009-es erdőtörvény kapcsán mondta el: mindenkinek tájékozódnia kell, hová léphet be, s milyen lehetőségei vannak az erdei gombaszedésre.

Nehéz és alig megfogható téma a falopások ügye, amelyről Demeterné Pető Kornélia, a Sárbogárdi Rendőrkapitányság osztályvezetője mesélt, sőt, kapott is segítséget munkájához. Kiderült,  ha megállítanak valakit az úton, aki fát szállít, fel kell tudni mutatnia a fakitermelésről szóló engedélyt épp úgy, mint a szállító levelet, akkor is, ha egyszerűen gallyakat, faágakat visz.  A szállítólevélen fel kell tüntetni a műveleti lap sorszámát. Ha ez nincs rajta, a fa lopott - mondta Bodor Dezső Károly.  Ez az információ sokak számára új volt.
 Az erdészeti igazgatóságot Szalainé Csomós Krisztina képviselte, aki az út melletti fásításokról szólt, amelyeket kivett a törvényalkotó az erdőtörvényből.  Ha az út mentén csökken az erdősávok nagysága, nem tudunk eljárni a tulajdonosokkal szemben. A közútkezelők feladata lenne  ezt megtenni.

Ugyanezt a témát feszegette Viszló Levente, a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány vezetője is, aki bicskanyitogatónak nevezte az útmenti erdők ritkításának folyamatát. Az erdei iskolák is szóba kerültek a fórumon, amely az erdővédelem egyik legfontosabb alapköve: Tamás Antal, a Vértes Erdő Zrt. csákvári műszaki vezetője  a pusztavámi ökoturisztikai központ mellett az erdei iskola bővítésének tervéről is beszámolt. Ugyanezt tette a sóstói erdei iskola kapcsán Márton Edit is, aki eszközökkel, s ezáltal tartalommal szeretné feltölteni az épületet.

Erdővédő események

A Gaja Környezetvédő Egyesület a hajléktalanokkal ezen a hét végén a Fecskeparti garázssor erdős szakaszát takarítja.

 A vadász kamara szemétgyűjtő akciója április 9-én indul országos szinten.

 Az Erdőért Egyesület április 28-án konferenciát tart az erdők éve kapcsán a soponyai ökoturisztikai központban.

 A sárpentelei parkerdőben április 30-án természetbarát találkozó lesz.

További cikkeink a támában - itt!

Küldje el észrevételét szerkesztőségünknek Ön is!

OLDALTÖRÉS: Hamarosan alkotmányos jogunk lesz az egészséges környezet

Hamarosan alkotmányos jogunk lesz az egészséges környezet

Amikor Ausztráliába telepítették a fegyenceket, érdekes módon az első népszámlálásnál mindenki börtönőrnek vallotta magát... - ezzel a fanyar humorral jellemezte a mai magyar természetvédelem helyzetét az Erdővédő fórumon az egyik résztvevő. Viszló Levente jól odamondott,  szavaival igen sokan tudunk azonosulni. Ám ilyenkor nem illik másra mutogatni, nézzünk magunkba, amikor azt mondja:  mindenki környezetvédő addig, amíg egyszerű dolgokról le nem kell mondani. Amíg az ember arra sem képes, hogy racionalizálja   energiafelhasználását, addig nem igazán természetvédő... A környezetbarát szemléletmód tehát otthon kezdődik: ne könyörögjünk ingyen szatyorért az üzletben, vásároljunk újrahasznosítható termékeket, ne dobjuk ki a csikket az ablakon, kapcsoljuk le a villanyt, ha nem kell, tekerjük le a fűtést normál hőmérsékletre, vegyük vissza a pazarló vízfogyasztást - hogy csak néhányat említsek azok közül a lehetőségek közül, amelyeket bárki megtehet. Ha már csak ennyit  lépünk  környezetünk védelméért, már megmenekült a bolygó, illetve annak tüdeje: az erdő. Amelyről egyébként nagyon szépen beszélt Pechtol Lajos, a megyei vadász kamara elnöke is. Eszünkbe juttatta, hogy  az  erdő   nem csupán egy faállomány. Az avartól a lombkoronáig élőlények lakóhelye. Az erdő ugyanúgy szól a   rovaroktól a madárvilágig minden élőlényről, mint magáról a fáról. Ezt kell figyelembe venni minden egyes fa kivágása előtt. S ami még óriási lépés lehet a magyar szemléletmód megváltoztatásában, az az alkotmány tervezett módosítása, amely kimondja az egészséges környezethez való jogot.