Ember tervez: Baglyas Erika tárlata

Három óriási (az emberi léptéknél jóval nagyobb) tárgyat láthatunk   az emeleti teremben, a hosszan kígyózó tűzpiros szőnyegeken:  egy csillogó, lenyűgöző méretű tűt, óriási gombolyag cérnával, egy hatalmassá növelt, fényes nyakkendőt és -- a falhoz támaszva --egy szintúgy méretes kártyalapot…  „A  léptékváltás vonatkozhat az ember törékenységére, kiszolgáltatottságára, esendőségére,  de egyben utalhat azokra az erőkre is, amelyek felülmúlnak bennünket, valamint azokra, amiket mi magunk hozunk létre -- írja elemzésében Izinger Katalin művészettörténész, a kiállítás rendezője.

Ember tervez --ez a három részből álló installáció címe, s ezt olvashatjuk   a három osztatú kiállítótér központi falán is. A szövegnek Baglyas Erika művészetében különös jelentősége van:, s ezt nem csak a falon szereplő felirat jelzi, hanem az a különleges könyv-objekt, katalógus-határidőnapló is, ami a kiállítás, az installáció (az egész  koncepció) szerves része. „ A megnyitóbeszédemet hónapok óta tervezem, de ahogy megláttam a tárlatot, elolvastam a katalógusban szereplő szöveget, ezt a beszédet félre is raktam: elvégre ember tervez…  Én elsősorban a nyelv és a művészet kapcsolatáról szeretnék szólni" --mondta  a szombati megnyitón Beke László művészettörténész, aki kiindulásként néhány mondatot fel is olvasott  a katalógusból, Baglyas Erika  elgondolkoztató, filozofikus írásából: „Nem tudjuk, melyik a mi méretünk. A lesz kiváncsi. A van érdektelen. A volt kiírt. Nőnek az elképzeléseink: csökkenünk."  Beke elmondta: Baglyas Erika – aki egyébként vizuális nevelőtanárként végzett a pécsi tudományegyetemen -- , jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója,  Beke tanítványa. S persze -- ezt eddigi tárlatai is igazolják – egyúttal nagyszerű művész is. Nem véletlen, hogy a doktori iskola hallgatójaként kép és szöveg kapcsolatát vizsgálja, hiszen művészként is  ez izgatja.

„Ellentmondást nem tűrő hangon azt állítom, hogy amit Erika a magyar és (időnként az angol) nyelvvel művel, az új út a magyar képzőművészet szcénájában. Ebben az értelemben leginkább  Tandori Dezsőhözz vagy Pilinszky Jánoshoz tudnám hasonlítani" -- jelentette ki Beke László, aki arról is beszélt: Baglyas Erika művészként az emberi élet sorskérdéseiről,  egzisztenciális helyzetéről gondolkozik, de nem lépi túl a műalkotás kereteit. A Fehérváron kiállított három installáció egyszerű, frappáns és vízuális értelemben nagyon erős műalkotások, amelyek Beke szerint leginkább a pop art világával rokoníthatók. A  hatalmassá növelt, stilizált nyakkendő  a döntéshelyzetben lévők csoportját idézi,   a tű, ez az apró, nélkülözhetetlen, hétköznapi eszköz, óriássá növelve  afféle félelmetes, csillogó fegyverré válik, a  kártyalap pedig egyszerre idézi a kiszámíthatatlan szerencse (szerencsejáték) világát és a tarot-lapjait, amelyet az emberi sorsról szokás faggatni…  Ember tervez  -- hirdeti a felirat a falon, az installációk látványa pedig rákényszerít bennünket arra, hogy elgondolkozzunk  egy  közhellyé vált, ám mégis filozofikus mondáson:  Ember tervez, Isten végez. Vajon igaz-e ez a "tétel"? A kérdésre mindenkinek magának kell megadnia a választ...