Használt autó - börtön a kilométeróra visszatekeréséért?

- Sajnos jelenleg Magyarországon az a helyzet, hogy ha egy autó valós futásteljesítményét kozmetikázni akarják, akkor azt el is tudják érni. Ez leginkább azokra a három-négy hónapig működő cégekre jellemző, amelyek több százezer kilométert futott, de viszonylag fiatal autókat hoznak be, aztán az áfát nem fizetik be, s néhány hónap után eltűnnek, a vevő pedig bottal ütheti a nyomukat  -  mondja  Fehérvár egyik legrégebb óta működő autókereskedését vezető  Sturcz Zénó, aki szerint a fentebb vázolt okok miatt jobban jár az, aki nem (csak) az autó kilométerórája alapján dönt vásárláskor. Egy 170 ezret futott, ám szervizkönyvvel rendelkező autó ugyanis gyakran jobb választás, mint az  ugyanolyan korú, de gyanúsan kevés kilométert felmutató társa. 

-  Mi például minden további nélkül partnerek vagyunk a vevővel abban, hogy a kocsit egy független szervizben átvizsgáltassa, sőt bizonyos idejű garanciát is adunk az autókra. Ha ez alatt derül ki valami, visszahozhatja, és vagy kijavítjuk a hibát, vagy más autót keresünk. És persze nem tűnünk el  -  tette hozzá Sturcz, aki szerint bizony már külföldön is egyre gyakoribb a kilométeróra visszapörgetése. Véleménye szerint az adatbázis valószínűleg könnyen manipulálható lesz, segítséget inkább az jelentene, ha minden adásvételi papírra rá kellene írni a kocsi kilométeróra-állását. Ezzel ugyanis kiszűrhetők lennének azok a cégek, akik játszanak ezzel. A kereskedő szerint akkor jelenhetnének meg Magyarországon a külföldről behozott, de minőségi autók, ha az áfa-mizéria megszűnne.
 -  A külföldről behozott autók durván kilencvennyolc százaléka pörgetve van - ezt állította Kovács Miklós, egy  fehérvári műhely szakembere is.  - Az alvázszám alapján kell megkérdezni a márkaszervizt, ott tudják, mennyi volt az utolsó ismert időpontban az óra állása, s ahhoz lehet viszonyítani. De gyakran megtörténik, hogy az utolsó szerviz után két-három év alatt belehajtanak a kocsiba akár százezer kilométert is.

Mert van trükk számos. A váltógombot, a pedálgumikat, a kormánykereket viszonylag olcsón ki lehet cserélni (vagy át lehet bőrözni), s ezzel olyan benyomást keltenek, mintha alig futott volna az autó. A legtöbbször a használt gépjárműveknél hiányzik a szervizkönyv, nincsenek diagnosztikai adatok: ilyenkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy az óraállás nem a valóságosan megtett kilométert mutatja. Magát a visszatekerést az újabb típusoknál számítógéppel könnyen meg lehet tenni, szét se kell szedni ehhez a műszert. A régebbi típusoknál a művelet mechanikus. 
Bátran fel lehet hívni  akár Münchenben is egy szervizt, kereskedőt. Neki volt olyan ügyfele, aki talált egy pici matricát az autón egy német szerviz telefonszámával. Megkérdezte, mi újság az ő Toyotájával, s kiderült, taxi volt az autó, s amikor náluk járt, már volt bent 450 ezer kilométer. Nálunk  170 ezerrel akarták eladni, mondván, egy német kisnyugdíjasé volt.
 -  Kevés az olyan kereskedő, aki nem piszkálja az órákat.  Az életkor sem irányadó   a  legtöbb esetben, hiszen például Németországban nagyon hosszú utak vannak, sokan országhatárokon is átingáznak a munkáért, napi szinten megtehetnek akár 800-1000 kilométert. Egy két-három éves autóban bent lehet  két-háromszázezer kilométer.
-  Nem hiszek abban, hogy nyomon lehetne követni a kilométeróra állását központi, adminisztrációs  intézkedéssel - veszi át a szót   Dávid Tamás. Szerinte fontos lenne, hogy folyamatosan vezetve legyen a szervizkönyv. De mindkét autószerelő ezt említve kétkedve csóválja a fejét.  A  diagnosztikai programokkal a csalások egy része kiszűrhető. Ők  is vizsgáltak már ilyen, eladásra szánt járművet: az óra állása szerint százezret sem futott a kocsi, de mindkét légzsák hiányzott, ami korábbi ütközést jelent, s a program megmutatta a belső kilométeróra állását, ami 200 ezer kilométerről árulkodott. Ezt nem minden típusnál lehet megcsinálni, de mivel általában csak a kijelzőt szokták becsapni, érdemes leellenőrizni ezt a belső vezérlést is.

Börtön a tekergetésért

 Az autó elengedhetetlen részének kellene lennie a szervizkönyvnek, s hamisításáért akár börtön is járhatna - a szakértő szerint ez segíthet.

- Jól hangzik, hogy bárki által hozzáférhetővé válna  a kilométeróra-állást tartalmazó adatbázis, a valóság azonban az, hogy egy hatvankét  éves bácsika biztosan nem keresné meg a neten, hány kilométert futott a nyilvántartás szerint az általa kiszemelt autó. Sokkal hasznosabb lenne, ha az autó elengedhetetlen tartozékává tennék a szervizkönyvet, s  hamisításáért végső esetben akár börtön is járhatna - fogalmazott lapunk kérdésére Vinkelman István igazságügyi gépjármű-szakértő, a Biztosítási Kárrendező Iroda (Büszi) vezetője, aki szerint egyébként az alapötlet jó. A külföldről behozott kocsik esetében viszont nem megoldás, hogy a hazaérkezéskori kilométert olvassák le, ugyanis - fogalmazott a szakértő - az erre szakosodott nepperek már külföldön elvégzik  az óra visszaállítását.

Vinkelman István jó hazai gyakorlatként említette, hogy januártól a Magyar Autóklub bevezette a saját szervizkönyvet, ami segíthet annak a gondolkodásnak az elterjesztésében, hogy szervizkönyv nélkül ne lehessen a későbbiekben autót eladni. A szakértő egy jó tippet is adott, ha egy külföldről hozott autót kevés futásteljesítménnyel,  gyanúsan olcsón árulnak: írjuk fel az autó  adatait, s keressünk rá egy hasonló paraméterekkel rendelkező kocsira az adott ország  használtautó-kereső honlapján. Ha hasonló futásteljesítménnyel a kinti autók drágábbak, mint amit nekünk kínálnak, akkor szinte száz százalék, hogy a kinézett kocsink több százezer kilométert futott, csak éppen átállították a kijelzőt...