Magyarok is mentek Amerikába segíteni – Pavelcze 49. éles nemzetközi bevetése

- A négy munkatárs azért utazott a helyszínre, hogy folytassa az immár tíz éve megkezdett együttműködést az észak-karolinai baptistákkal, és csatlakozzon ahhoz a harminc segítőhöz, akik egy programban vesznek részt. Ennek során egy mobil konyha előkészített ételekből képes naponta akár hatvanezer meleg ételt is kiosztani - mondta lapunknak Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke. - A felkérés a helyi hatóságok részéről ezúttal arra szól, hogy legalább ötezer adag meleg ételt készítsenek, ezért érkezett a helyszínre a kamion a mobil konyhával, a harminc segítővel, s hozzájuk csatlakozott a négy magyar.

- Sokan értetlenkednek ilyenkor, hogy mit keresünk mi szegény magyarok a gazdag Amerikában. Mi a segítségnyújtás magyarázata?

- Az észak-karolinai baptisták meghívására indult a csoportunk most a helyszínre, de az amerikaiak például Haitin és a magyarországi vörösiszap katasztrófánál hozzánk csatlakoztak és ők támogattak minket. Gyakorlatilag az elmúlt tíz évben minden földrengésnél, árvíznél, háborús helyzetnél együttműködtünk. A Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi mentőcsapatának, a Rescue 24-nek a világban több száz önkéntese van. Nem azért megyünk Amerikába, mert Amerika nem tudja megoldani a saját problémáját, hiszen nem is kértek nemzetközi segítséget. De ismét a munkatársainkkal együtt dolgozhatunk, újabb tapasztalatot szerezhetünk éles bevetésen, és szakembereinknek képesnek kell lenniük arra, hogy minden ilyen és hasonló helyzetben helytálljanak a jövőben.

- A fehérvári Pavelcze László a Rescue 24 mentőcsoport vezetője. Ő is ott van most a helyszínen?

- Igen, neki ez már a 49. éles nemzetközi bevetése, s ezzel egyedülálló Magyarországon, ilyen ember nincs még egy... A mostani küldetésnek nem csak a segítségnyújtás az értelme, hanem az is, hogy saját érdekünk: legyenek ilyen szakembereink. De szeretném leszögezni, hogy szervezetünk munkájának 99 százalékát itthon végzi, és sokkal nagyobb jelentőségű ez a tevékenység, mint a külföldi. Ám a külföldi munkának van nagyobb híre.

- Igaz, hogy az ön leánya is átélte a vihart?

- Igen, evakuálták Philadelphiában az egyetemét, ahol tanul, s négyen maradtak csak a kollégiumban. Azt a területet éppen elkerülte a hurrikán magja, de azért óriási esőzéseket és vihart élt át. Nagyon örülök annak, hogy amikor hallotta, hogy csoportunk odautazik, „összeszedte” a barátnőit és ők is jönnek majd segíteni.