Miért gyűlölködünk? A kirekesztésről, filozofikus szemmel

A klasszikus, platóni emberkép szerint az emberben egyszere több dimenzió van jelen: a szóma a testi, a psziché a lelki jellemzőket, a gondolatokat és érzelmeket foglalja magában, ám létezik az úgynevezett núsz is, ami nagyjából a halhatatlan léleknek felel meg, ez az a részünk, ami miatt keressük az örökkévalóságot. Amíg a szóma és a psziché folyton változik, a núsz állandó. Ha e felosztás alapján vizsgáljuk meg a kirekesztés, a gyűlölködés, a másság el nem fogadásának okait, akkor kiderül, hogy ezt  csak a változékony részünk, a hajunk, bőrünk színe vagy éppen a vallásunk, származásunk válthatja ki, az állandó részünk nem!

Nagyon sok baráti kör az egyformán gondolkodás alapján jön létre, pedig - vetette fel a kérdést a szabadegyetem előadója - kell-e, hogy ugyanazt gondolja a másik, mint én. Nem lehet örülni annak, hogy a két vélemény kiegészíti egymást, netalán még tanulni is tudunk a másiktól? Mert az igazság olyan, mint egy nagy oszlop: szellemileg körbejárható, s mindig más-más részét mutatja. Lehet, hogy az én életemben az általam hitt igazság tökéletesen működik, és segít az eligazodásban, de a másik ember világában ugyancsak megvan az ő jól működő igazsága - érvelt Grúsz Róbert a Kodolányi János Főiskola és a Fejér Megyei Hírlap közös szabadegyetemén.

Az előadó szerint szinte minden vallásban van egyfajta hajlandóság  annak kimondására, hogy az adott nép jobb a többinél, és ennek alapján akár gyűlölni is joguk van másokat. Pedig a kirekesztés legfőbb oka az önzés és a tudatlanság, amire sajnos rásegít az az általános  és alapjában egészséges  meggyőződés, hogy amit én mondok, az az igaz, s ebből következően amit a másik állít, az pedig nem igaz. Mivel Magyarországon gyakorlatilag nincsenek az átlagtól nagyon eltérő külsejű emberek, ezért az embereknek lehetőségük sincs arra, hogy megbarátkozzanak a mássággal, vagy legalább megszokják azt. Grúsz Róbert felidézte, amikor egy kis időt eltölthetett az egyesült államokbeli Detroitban, ahol szinte minden szembejövő ember más és más származású: afrikaiak, indián származásúak, olaszok, filippínók alkotják a lakosságot.
Létezik azonban a lelki jellemzők alapján történő megkülönböztetés is, amelynek az egyik kevésbé tipikus, ám igen érdekes formája az, amikor egy cégnél egy csoportba az ugyanolyan módon dolgozó, gondolkodó munkatársakat teszik. Pedig - állította az előadó - valószínűleg fokozná a cég hatékonyságát, ha egy adott probléma, tevékenység megoldására direkt különböző gondolkodásúakat  állítanának rá, hiszen a problémát így nagyon sok szempontból körbe tudnák járni az alkalmazottak.

Az előadó beszélt a sporttal öszefüggő  ultra-jelenségről is: gyakran előfordul, hogy az, aki szereti a sportot -  különösen a futballt - a legelején egy ideig még elkerüli a "hőbörgők" társaságát, ám mivel gyakran jár a meccsekre, egy idő után elfogadja az ultrák tevékenységét, és könnyen azonosul is a gondolattal, miszerint ultrák, verekedés és botrány nélkül nincs is foci...
Ha Grúsz Róbert előadása néhány hallgatóban gondolatokat ébresztett, már megérte.