Országos hírű kutatók a móri konferencián - régi kérdésekre új válaszokat keresnek

FMH - Mivel közlekedünk a jövőben, bezárnak-e az atomerőművek, meddig tart a válság? Ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ akadémikusok azon a konferencián, amit hétfőn tartanak Móron, a Lamberg-kastélyban.

Klecska Ernő

Bármilyen hihetetlen, de ma Mór a hazai konferenciaélet egyik legfontosabb helyszíne. A Kheops néven mára a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos rendezvényévé vált sorozat, amit egy fiatal helyi kutató, Svéhlik Csaba álmodott meg, mára az egyik legsikeresebb tudományos konferencia. Ma ez az ország egyetlen ISO-minősítésű konferenciája, kitalálója és máig főszervezője pedig  2007-ben elnyerte az MTA-tól az év kutatója díjat.
A Kheops Automobil-kutató Intézet 2006 májusában - abból az alkalomból, hogy Magyarországon napra pontosan 111 évvel azelőtt, 1895. május 31-én indult útjára az első gépkocsi - magánkezdeményezésként egy tudományos konferenciát szervezett Kheops néven, amely főként a társadalomtudományok egyes területein kutató PhD-hallgatók számára kínált előadási és publikálási lehetőséget - emlékezik vissza Svéhlik Csaba. A móri származású és ma is ott élő fiatal tudós, aki a Magyar Tudományos Akadémia marketingtudományi bizottságának tagja, a következő, immár hetedik konferenciát eredetileg 2011. május 18-ára tervezte. A hírre azonban, hogy helyi civilek,  jelesül a móri városvédő és szépítő egyesület  Wekerle Sándor halálának 90. évfordulóján  a móri származású politikus, háromszoros miniszterelnök tiszteletére emlékévet tervez, még a nyáron egy extra konferencia szervezését határozta el.

- Wekerle kora hasonló kihívásokkal volt terhes, mint a mienk, s mivel egy határozatával a móri önkormányzat is Wekerle emlékévvé   nyilvánította 2011-et,  a hétfői tudományos találkozó annak egyik nyitórendezvénye lesz - mondta az ötletgazda-főszervező. A fiatal tudós   olyan előadókat hívott, akik szakmájuk országos hírű kutatói, s főleg az alulról szerveződő  kezdeményezés hallatán el is fogadták az invitálást. A sorozat Wekerle korának bemutatásával kezdődik, ami nagyon  hasonlít a  maihoz: a finánczseninek nevezett, tálentumát először a fehérvári ciszterci gimnáziumban megmutató, politikusi pályára lépése előtt pénzügyminisztériumi tisztviselőként is dolgozó miniszterelnök egy európai méretű válságon lett úrrá az aranyfedezetű korona bevezetésével. (A hasonlóság tényleg kísérteties: a porosz-osztrák, majd a porosz-francia háború, a német pénzszövetség  felbomlása után, 1879 után lényegében megszűnt az addigi ezüstvaluta rendszer. A forint értékét a külkereskedelmi egyensúly valamint a külföldi hitelfelvételek határozták meg. Az eredmény instabil árfolyam és a nemzetközi ügyletek kockázatának növekedése lett, ami súlyosan érintette a kis, nyitott magyar gazdaságot,  lévén, hogy a külföldi hitelfelvételt és a külföldi tőke bevonását is megnehezítette.)
A konferencia természetesen nem elégszik meg a "múltba merengéssel". A 19-20. század fordulójától,  a modernizáció és a polgárosodás korától végül eljut Magyarország jövőképéig, szó esik  a mai globális játszmákról, az aktuális  válságról és a jövő energiáiról is - mutat rá  Svéhlik Csaba.
 Október a tudomány hónapja. Ma az az egyik legnagyobb kihívás, hogy a tudomány eredményeit hogyan lehet átültetni a gyakorlatba. Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított összeg nagyon alacsony, a bruttó hazai termék (GDP) alig egy százaléka, de legalább ekkora gond az is, hogy a versenyszféra és a tudomány szinte képtelen összekapcsolódni. Óriási probléma az is, hogy a kevés pénz túlnyomó részét az akadémiai hálózaton belül használják fel, a versenyszféra nagyon keveset, szinte alig  költ ilyesmire, a kisvállalkozásokra gyakorolt hatás pedig lényegében elenyésző. Éppen ezért van nagy jelentősége minden integráló erőnek és kezdeményezésnek - szögezi le  a kutató, aki példaként a skandináv országokat említi: ott 3-4-5 százalék az ilyen célra fordított összeg.
- A 21. században már nem csak vállalatok, hanem települések is versenyeznek egymással. A városmarketinget én nagyon fontosnak tartom,  úgy gondolom, egy jó adag lokálpatriotizmus kell ahhoz, hogy az ember szülővárosában rendezze meg az ilyen konferenciákat, a magánemberek társadalmi felelőssége éppen ilyesmikben nyilvánulhat meg. Európa pont azért marad le a versenyképesség terén, mert az egyéni kezdeményezések  az öreg kontinensen, de főleg Magyarországon nem igazán tudnak érvényesülni - őt most ezért olyan eretnek gondolatok vezérlik, hogy példát mutasson másoknak, amit tudnak, tegyék meg - vall a kutató személyes indíttatásáról. S ha már itt tart, azt is elárulja: pozitívnak tartja, hogy a teljes mértékben civil kezdeményezésnek az emlékév ügyében a helyi politikát is sikerült maga mellé állítania. Mert hiába van ugyan Wekerléről utca és intézmény elnevezve,  az egyik  legsikeresebb, távlatosan gondolkodó és főleg eredményes  magyar politikus méltatlanul elfelejtődött. Nem véletlen, hogy tervei szerint jövő nyáron külön konferencia foglalkozik majd tevékenységével; akkor főleg pénzügyi szakértőket hívnak meg - mondja,  s nem titkolja,  abban reménykedik, e kezdeményezés felrázza a móri értelmiséget, s megtermékenyítően hat a helyi közéletre is.
No, nem a politikára, mert attól kényesen távol tartják magukat! A köz szolgálata önmagában felemelő és nemes dolog, de nálunk sajnos nem. Az ország végletesen megosztott, s mindent átsző a szó negatív értelmében a politika - kesereg, és a kezdeményezés többi tagját ismerve be kell látni: nincs ezzel a véleménnyel egyedül.

- A tudomány azért jó, mert előrevetít bizonyos tendenciákat - üti el a dolgot, s ahogy mondja, szinte látja maga előtt az ember azt, milyen dilemmákkal kerülhettek szembe  a legnagyobb hazai progresszió időszakában elődei, az elemző fiatal tudós elmék, köztük egy Wekerle nevű fiatalember,  a jog és közgazdaságtudomány doktora  is...
-  A versenyszféra egy operatív dolog. Ott is vannak persze tervek, de egy szektor fenntartható jövőjéről, illetve az ezzel  kapcsolatban felmerülő kérdésekre   a tudomány tud csak igazán választ adni. Mórt az elmúlt 15-20 évben sok jól prosperáló autóipari cég választotta.  Bár ez az önkormányzat és az itt élő, dolgozó emberek szempontjából jó volt, az egy lábon állás roppant veszélyes! - hívja fel a figyelmet  a kutató. A  versenyszférából ismerős  verseny a városok között is létezik. Móron mindenképpen egy tudatos városmarketing tudna segíteni,  csak a borra önmagában ma, ebben a globalizálódó világban már nem jön be a turista egy kisvárosba. A 21. század marketingtrendje szerint rendezvénycsomagokat kell kiajánlani. Ehhez képest ma ha bejön egy busz, nem tud leparkolni. Érdemes lenne mintegy láncra felfűzni a helyi látványosságokat a Lamberg-kastélytól a Gizella-szobron át a bormúzeumig  - és ebbe jól illeszkedne egy Wekerle-emlékhely is, ami az emlékév végére akár ki is alakulhat. Érdemes lenne egy konferencia-központot is kialakítani, kihasználva azt a lehetőséget, hogy az emlékév kellően ráirányíthatja  a figyelmet a városkára. Mórnak nagyon jó esélyei vannak, de szükég van egy kitörési tervre. Ez nem öncélú kezdeményezés: ha jó a városmarketing, az emberek is szívesebben élnek itt, ide terveznek családot, itt költenek, a helyi vállalkozások is fellendülnek. Csak egyszer kell elkezdeni, onnantól öngerjesztő a folyamat - súgja meg a fiatal professzor.

Századunk kihívásai

A konferencia október 25-én Móron, a Lamberg-kastélyban lesz.
 9.30-9.40 Köszöntő, Bíró Péter akadémikus, az MTA elnökségi tagja, a Veszprémi Területi Bizottság elnöke
 9.40-9.45 Mader Sára-Staudt Eszter, fuvoladuó
9.45-10.15 Szabó Dániel, a történettudomány kandidátusa:  A 19. és a 20. század fordulója  Polgárosodó avagy modernizálódó politika
10.15-10.45 Bernek Ágnes, a földrajztudomány kandidátusa: Globális játszmák a 21. században, avagy az amerikai birodalom hanyatlása  az orosz birodalom felemelkedése?
 10.45-11.15 Svéhlik Csaba Európa-díjas mérnökközgazdász:  Gigászok harca, avagy a jövő autója egy új energiakorszak hajnalán - így fogunk közlekedni 2030-ban
 11.30-12.00 Aszódi Attila igazgató, BME nukleáris technikai intézet: Az atomenergia jelene és jövője
 12.00-12.30 Bencsik Andrea, a vezetéstudomány kandidátusa: Varázsszer, józan ész, vagy klasszikus problémák új köntösben?  Tudásmenedzsment a 21. században
 12.30-13.00  Szóka Károly egyetemi adjunktus: V vagy W, a globális pénzügyi-gazdasági válság kialakulása és vége (?)
 13.00-13.30 Beszteri Béla, a politikatudomány kandidátusa, az MTA VEAB gazdaság-, jog- és társadalomtudományi bizottságának elnöke: 21. századi kihívások  Magyarország jövőképe

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!