Ritkuló erdők - több száz kilométernyi hóvédő sáv kellene

FMH - Erdővédő akciónk fórumán az erdészeti szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy ritkulnak az út menti erdők. A kép azonban összetett. Kiderült: többe kerül az illeték, mint az ültetés...

S. Töttő Rita

Nagyon felháborodtak a bicskeiek - mondta Tessely Zoltán polgármester azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyet  az út menti  természetkárosító fakivágások és indokolatlan fagallyazás kapcsán tartott a Kanizsai út mentén. Pont ott, ahol "több sebből is vérzett" a fasor. A Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. és az E.on szakembere is azt mondta: a  fákat kezelni kell, ha veszélyeztetik az út forgalmát vagy éppen a vezeték épségét. A sokszor 50-100 éves fák, fafajok már nem felelnek meg a mai utak kívánalmainak, s elhelyezésük is kényelmetlen. Lánczos János, a Közút osztályvezetője hangsúlyozta: ha például hóvédő erdőket akarnának telepíteni, a termőföld kivonása kapcsán olyan nagyságrendű illetéket kell fizetni, amely sokszorosa a telepítés költségeinek...

 

 

A városi ember sokszor csak az utak mentén találkozik erdősávokkal, ám ott is egyre kevesebbel - vélekednek a szakemberek. Az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó út menti fasorok állapotáért az adott út kezelője felel, s mint kiderült, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. forráshiány miatt nem tud minden kivágott fa helyére újat telepíteni. Állami segítségnyújtásban bíznak.

A közutakat kísérő fasoroknak esztétikai szerepükön túl ökológiai haszna is van: árnyékot vetve csökkentik a burkolat felmelegedését, szabályozzák az út környezetének vízháztartását, ezzel közvetlenül befolyásolják az útburkolat állapotát. Megfelelő elhelyezésük növeli a forgalom biztonságát, hiszen vezetik a tekintetet, változatosságuk ébren tartja a figyelmet, mutatják a nyomvonal irányváltozásait. Alkalmazásukkal ki lehet hangsúlyozni veszélyes csomópontokat, íveket. Ha a fákból a burkolattól megfelelő távolságba erdősávot alakítanak ki, akkor szél-, hó-, por- és zajfogó szerepe kerül előtérbe, illetve a vonuló madarakat emelkedésre késztetik, így azokat a közlekedők kisebb valószínűséggel ütik el. Ezen túlmenően a megfelelően elhelyezett út menti növényzet óvja az úttartozékokat az elszántástól, rongálástól is.

 

 


Ma az út menti fasorok helyzetét nem rendezi az erdőtörvény, ám ez, Lánczos János, a Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. osztályvezetője szerint nem is szükséges. Bicskén azonban nagy lakossági felháborodást keltett az a tarvágás, amellyel megoldották a helyzetet. Tessely Zoltán polgármester, aki egyébként végzett erdész, a városon belüli megoldást példaként felhozva, a  gallyazásokkal, fakivágásokkal kapcsolatosan  elmondta: -  Az emberek azt mondták, el tudják fogadni, hogy az út menti fák elöregedtek, de inkább azt tudták volna elképzelni, hogy a fokozatosság elve alapján csak azokat vágják ki, amelyek valóban veszélyesek. Helyettük kellett volna újakat ültetni, s  amikor ezek megerősödnek, folytathatók a munkálatok. A Kanizsai úton nem ez történt, ezért reméljük, a Közút mielőbb visszatelepíti az út menti fákat.
- Az út tartozékát képező út menti sorfal valóban nem része az erdőtörvénynek, de tulajdonképpen ugyanúgy kell vele bánni, mint az út bármely  tartozékával - tette hozzá Lánczos János. - A fő szabály az, hogy  amennyiben a forgalom biztonságát veszélyeztetik az adott fák, az útkezelőnek be kell avatkoznia. Az erdőtörvényben azonban továbbra is bent van a hóvédő erdősávok kérdése. Fejér megyében közel 250 kilométernyi hófúvás-veszélyes út van, és ennek csupán 5 százalékát tudjuk hóvédő erdősávval védeni. Ez ugyanis döntően forrás kérdése.

A Közút osztályvezetője szerint komoly összefogásra lenne szükség, mind szakmailag, mind pedig támogatás, jogi szabályozás szempontjából. Az út kezelőjének ugyanis jelenleg nem érdeke, hogy új hóvédő erdősávokat telepítsen, mert aki erre készül, annak a termőföld kivonása kapcsán olyan nagyságrendű illetéket kell fizetnie, amely sokszorosa az erdősáv-telepítés költségeinek.  Ezeket a jogi akadályokat kellene enyhíteni, támogatóbbá tenni  - vélekedik a szakember, aki bevallja, valóban több száz kilométernyi hóvédő erdősávot kellene Fejér megyében telepíteni. Szerinte a Közút új tulajdonosi köre reménykeltő lehetőségeket rejt magában. A társaság ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába került, ahogy az erdőgazdálkodási szervezetek, vagyis a Vadexek is. Ennek köszönhetően megélénkültek a szakmai kapcsolatok is - árulta el. - A sorfákkal kapcsolatosan komoly koncepcióváltásra van szükség, hiszen, noha vélhetően jószándékúan telepítették azokat elődeink 50-100 éve, ma már nem biztos, hogy oda kerülhetnének. Ma nyárfákat már biztosan nem ültetnénk az út mellé, és elhelyezésük is rossz, hiszen régen nem ilyen útszélességek voltak jellemzőek - mondja a közutas szakember, és a bicskei Kanizsai út menti sorra mutat, ahol az idős nyárfák is az árok helyén állnak. - Ezért a fák egy részét el kell majd távolítani, ha komolyabb fejlesztésekbe kezdünk - tette hozzá.

 

 


Fejér megye országos közúthálózata mentén egyébként tavaly kilencven,  kétszer iskolázott kiskoronás magas kőrist és korai juharcsemetét telepítettek Baracska-Pettend között, valamint az Adony-Velence összekötő út mentén, Velence határában. Korábban Nagykarácsony határában, a bekötőút mentén telepítettek nagyobb mennyiségű fát, az úgynevezett  millenniumi fasort, de Gúttamási és Bakonykúti között is  1,3 hektár hóvédő erdősávot ültettek. A  Székesfehérvárt nyugatról elkerülő út menti fasorok, zajvédő erdősávok, fásított záportározók pedig 2005-ben kerültek ki.
- Idei évi terveink között szerepel a Fehérvárcsurgó-Bakonykúti összekötő út mentén a Gúttamási határában meglévő hóvédő erdősávban 2000  egyéves feketefenyő-csemete pótlása  -emelte ki a szakértő. 

Optimális helyzetben

- Az út menti fasorok felújításának legjobb módja a hátsó sorba történő telepítés, majd ennek megerősítése után termelik ki a kiöregedett fákat.

- Ma már a hosszabb élettartamú és nagyobb díszítőértékű, elsősorban honos, kistermetű fákat telepítenek: sajmeggy, cseregalagonya, kecskefűz, madárberkenye, tamariska, lonc. Cserjéket: fanyarka, gyöngyvessző, hóbogyó, orgona.

- A fa optimális helye az árkon kívüli 1 méteres sávban van.

Erdővédő akciónk cikkeit ide kattintva találja!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!