Sonka, kolbász, szalonnacsoda - újra hódít a füstölés misztériuma

2011. január 12., 07:15 szerző: FMH-összeállítás
A dioxinnal szennyezett, külföldi tojásról és húskészítményekről szóló hírek is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen keresik az olyan hústermékeket, amelyek készítési folyamata szinte szó szerint a szemük előtt zajlik. Ennek legjobb példája a kolbász-, sonka- és szalonnafüstölés, aminek szezonja most tetőzik. Egyre többen építenek például saját kis füstölőt is maguknak.

A kertes házak hátsó udvaraiban egyre több helyen jelennek meg a saját kezűleg készített húsfüstölők, egyre többen éreznek rá újra a füstös ízek csodájára. Persze, a füstölgés reneszánszában vastagon benne van az emberek egyre vékonyodó pénztárcája is, no meg a külföldi hús-, tojás- és egyéb készítmények körüli botrányok. Mindenesetre az évszázadokra visszanyuló tartósítási eljárás újra hódító útjára indult, dacolva azon véleményekkel, miszerint a füst nem túl egészséges. Sokan úgy vannak ezzel, inkább választják a jóízű, valódi keményfafüstön  "edzett" kolbászt, sonkát, mint a nagyüzemi gyorspáccal, folyékony füsttel készített termékeket. Egész disznót ma már egyre kevesebben vesznek, de kolbász nélkül üres lenne a spájz...

- Semmilyen húsnak nincs jobb íze annál, amit az ember saját  maga füstöl. Ebben persze biztosan benne van az a tudat, hogy mi munka volt vele  - mondja Belecz József, aki nemrég szedte le az első,  a család számára saját maga füstölte kolbászokat az általa, a ház végében épített füstölőről. Megunta ugyanis, hogy mindig kuncsorogni kellett másnál, ha füstöltetni akart ezt-azt. A Csákberényben élő Belecz Józsefnek szerencséje van, hiszen gyermek- és fiatal korában elleshette édesapjától, hogyan kell jó füstöt előállítani, mások - egyre többen - viszont szakkönyvekből, ismerősöktől lesik el a fogásokat, s bizony, egyre többen építenek maguknak privát kis füstölőt.
Gombos Zoltán megyei főállatorvos tovább árnyalja a képet: megkülönböztetnek hideg (20 Celsius-fok alatti), meleg (65-70 Celsius-fokon történő), valamint forró (75-85 Celsius-fokos) füstölést, illetve lángolást. Hideg füsttel  hagyományosan a sóban pácolt nyers hústermékeket, nyers sonkát, száraz és nyers kolbászt, szalonnát füstölik, a meleg füstölést pedig leginkább főtt töltelékes készítményeknél és egyes szalonnaféléknél alkalmazzák:
-  Ha a megfüstölt hús színe erősen barnás, az azt jelenti, túlfüstölték. Ilyenkor az íze kesernyés, fogyasztásra alkalmatlan. A füstölési idő hurka, kolbász esetében 3-5 nap, szaláminál 6-7 nap, szalonnánál 10-12 nap, sonkánál  8-10 nap - hangsúlyozta a főállatorvos.
-   Ha nem  megfelelő helyre visszük az elkészített disznóságokat, előfordulhat, hogy a füstölt hús idő előtt megromlik, és kidobhatjuk az egészet, vagy esetleg még meg is betegedhetünk a nem megfelelően tartósított árutól - tette hozzá a  megyei főállatorvos, aki azt is elmondta, hogy a  tavaly júliusban módosított, kistermelőkről szóló rendeletnek köszönhetően  magánszemélyek és más kistermelők is végezhetnek füstölést hazánkban.


-  Az a kistermelő, aki füstölőt szeretne üzemeltetni, a tevékenységének megkezdését be kell, hogy jelentse az illetékes kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnak. Ezután nyilvántartásba veszik, és regisztrációs számot kap, a  hivatal bármikor ellenőrizheti a vállalkozást. A fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság esetén a kistermelőt a tevékenység gyakorlásától három évre eltilthatja. A nyilvántartásba vételről és a regisztrációs számról a kistermelő határozatot kap, így ha szeretnénk tudni, vajon  legálisan működik-e, ezt a dokumentumot  kell tőle elkérni.  Ha nem tudja felmutatni, feltehetően egy illegálisan működő füstölőbe botlottunk, és ez esetben jobban tesszük, ha nem vesszük igénybe a szolgáltatásait.

De térjünk egy kicsit vissza a füstölés több évszázados mesterfogásaira: nem mindegy, milyen fával füstölünk, hiszen ez a készülő hústermék ízére is jelentős hatással van. Amíg a csákberényi Belecz József a tölgy- vagy bükkfára esküszik, addig a kajászói  Sallai László az akác-fűrészport tartja a legjobbnak:
- Tiszta akác-fűrészport gyújtok meg a füstölőben esténként, ami reggelre szép lassan izzik, füstölög - a  harmincnégy éves  tűzoltó eredetileg hentes, de mivel kisgyermekkorától benne van a disznóvágás, húsfüstölés, böllérkedés ősi mesterkedésében, személyében egyesül a szakszerűség a tradícióval.
 - A füstölés komoly és felelősségteljes dolog, ez teszi fel az i-re a pontot. Képzelje el, egész évben hizlal valaki két malacot, eteti, gondozza, aztán levágják, feldolgozzák, s nem sikerül a füstölés, kárbavész az összes munka - foglalja össze a lényeget. Szeretettel és imponáló szakértelemmel beszél a tevékenységről, amellyel együtt nőtt fel. Anyai öregapja, Kovács nagyapa nyolcvanesztendős koráig állatokat tartott, régebben böllérkedett is, s persze füstölt. Apai nagybátyja, Sallai János keresztapja is jókezű, jóérzékű böllér volt, népünnepélynek számított a famíliában a disznóvágás. Lászlónak kisiskolásként egy ilyen népünnepélyen lekapta a  szemöldökét a disznópörzsölő, utána a szomszédban kicsit beleveszett a hurkák és kolbászok töltésébe, úgyannyira, hogy estére kelvén a nagyok nevetve faggatták: "Hát teveled törölték le a hastokot?"
 Helyben vagyunk. A hastok a disznóvágáskor használt hatalmas asztal, amin a feldolgozás folyik, Lászlónak persze mindenféle eszköze, szerszáma rendelkezésre áll: 
- A húsiparban is dolgoztam, ismerem a modern eljárásokat, a gyorspácolást, gyorsfüstölést, de az igazinak a hagyományos módszert tartom. A sonka súlyától függően négy-hat hétig áll a sózóban, közben forgatjuk, a szalonna három-négy hétig van a szapulóban. Langyosnál nem forróbb füst járja át azokat, a sonkát négy-öt napig. Ha melegebb az idő, tovább tart, lassabban, óvatosabban füstöljük, mint a kemény hidegben. A kolbászt egynapi szikkadás után két napig lógatjuk, a szalonnát kicsit tovább. A disznósajt kényes, arra kevesen vállalkoznak, én is óvatos vagyok vele. Előtte jól ki kell préselni belőle a levegőt - árul el egy-két szakmai titkot Sallai László.
 A mai, rohanó világban persze nincs idő ilyen aprólékos és hosszan tartó munkára a nagyobb húsüzemekben: a 60-90 Celsius-fokos hőmérséklet és a töményebb füst hatására néhány órára rövidül a füstölés, és így a száradás miatti víz-, azaz súlyveszteség is megspórolható.   A füstölésnek ma már egy teljesen füstmentes változata is van: a folyékony füst olyan por, amely a termékbe keverve füstölt ízt kölcsönöz annak.
És a lényeg itt van: csak kölcsönzi...

Egyedülálló tanüzem

Az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Szent István Szakképző Iskolájának tanüzeme szinte egyedülálló abból a szempontból, hogy a tanulók itt a hagyományos eljárásokat sajátíthatják el. A gépeket testvérvárosunk, Schwäbisch-Gmünd ajándékozta az iskolának. Tarját, parasztsonkát, kötözött sonkát, szalonnákat, kolbászféléket, szalámikat füstölnek, amelyek aztán az iskola tanboltjába kerülnek. A felséges húsokat hagyományos kőfüstölőben készítik, folyékony füst, gyorspácok, egyéb modernségek mellőzésével.
- Régi, paraszti jellegű füstölést és sózást alkalmazunk. Akác-, tölgy- és bükkfa forgácsának keverékével és fűrészporral füstölünk, és akácrönkkel gyújtunk alá - mondta Ács Csaba, a tanműhely üzemvezetője.

FMH-összeállítás

Részletes műsor



Műsorok betöltése...