Csákberény

2015.03.28. 08:54

Legyen hűség, kitartás! Papi, püspöki áldás és intelem szólt a tömegsírok felett

Csákberény - A Fejér Megyei Hírlap cikkének hatására, közadakozás eredményeként avattak emlékművet nemrégiben a község határában. Máhr Ferenc honvédsírt mintázó szobrát megáldották az egyházak képviselői.

Tihanyi Tamás

Az emlékmű leleplezése után először Mórocz Tamás plébános beszélt.

„Az egyház szolgálatában állóként számomra ezek a katonák példaképek", jelentette ki a fiatal pap. Így folytatta: „Példaképek abban a kitartásban és hűségben, amit nap, mint nap kell hirdetnem a hitért, az Istennel való kapcsolatért. Sokszor kerül az ember olyan helyzetbe, amikor nagyon nehéz kitartani és hűségesnek lenni mindahhoz, amit elhatározunk. Egy katona az esküjéhez örökre hűséges marad. És ezzel arra inti az utókort, hogy amit kimondunk az Istenről, ahhoz is legyünk nagyon hűségesek és kitartóak."

Jákob János református tábori püspök az új emlékmű előtt. Fotó: Lovász Lilla

Jákob János református tábori püspök is áldást mondott az emlékhelyen. Hangsúlyozta, hogy hetven esztendő mulasztását próbáljuk végtisztességgel lezárni.

„Nem avathatunk úgy emlékművet, hogy ne emeljük fel szívünket Mennyei Atyánk elé, ezért imádkozunk a megemlékezés csendjében", prédikálta Jákob János. „Drága Mennyei Atyánk, a történelem ura! Különös ajándék számunkra, hogy a Kárpát-medence, e táj szülőföldünk lehet. Tudjuk , parányi föld ez az égitesten, mégis, nekünk magyaroknak a legdrágább. Hiszen Tőled kapott ajándékként vették el kezedből eleink, akik vérrel, verítékkel vigyázták, őrizték mindenkor. Valljuk, hogy Te vagy a mindenség ura, a te akaratod szabja meg a történelem nagy folyamának sodrását, és nagyon jól ismersz bennünket. Azt, mennyire akaratos, sok hibával küszködő nép vagyunk, de köszönjük, hogy kegyelmedből mégis gyermekeiddé fogadtál bennünket." Jákob János szavaival visszatekintett a múltba, s azt mondta, a megélt évszázadok alatt alig múlott el emberöltő anélkül, hogy háborúk ne dúlták volna fel a béke csendjét, romba döntve minden szépséget, milliók örömét és reménységét. Olyan idők voltak ezek, amikor az Isten is láthatta, „hányszor virrasztottak kormos falakon, üszkös romokon hadiözvegyek és hadiárvák, szétdúlt, csonka családok, hányszor búsultak üldöztetés közepette fájdalmukban sebzett szívű magyarok." Aznap gyászolni, emlékezni, méltó képpen fejet hajtani gyűltek össze a helybéliek és a távolról érkező tisztelgők: 70 év után adatott meg a végtisztesség a Csákberény határában tüzérségi tűzben meghalt és ma tömegsírban pihenő sok száz honvédnek.

„Azokra a magyar apákra emlékezünk, akik nem térhettek haza családjaikhoz, azokra a fiakra, akiknek életfája nem zöldülhetett tovább, mert szerelmes álmaik, terveik e térségben váltak köddé, enyészetté. Akiknek hiányát máig nem tudja felejtetni a gyász. Hős katonáink tömegsírjánál leborulva suttogjuk ismeretlen neveiket az áldó imádság mellett. Szinte halljuk a halál előtti pillanatokban a harctereken ellobbanó emberi életek utolsó, elkeseredett kiáltásait. Hisszük, hogy az isteni könyörületbe, a húsvéti feltámadásba vetett hit által üdvösséget nyertek", jelentette ki a tábori püspök.

Végtisztesség hetven év után - Emlékművet avattak a Fejér Megyei Hírlap cikkének hatására

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!