A csípősebb reggeleken néha szenvedés a kinti edzés

A csípősebb őszi reggelektől egészen a tavasz közepéig néha szenvedés a kinti – amúgy csodálatos élményeket kínáló – testedzés. Amikor hidegben edzünk, el kell gondolkodnunk azon, mennyi hőt fog veszíteni a szervezetünk. A hipotermia – a szervezet fokozott mértékű kihűlése – túl nagy hőveszteséget jelent, ami előfordulhat egy-egy nem kellőképpen előkészített kinti edzés során. A hőveszteség kontrollálásának két módja a testzsír valamint a ruházat által nyújtott szigetelés a környezeti tényezők – hőmérséklet és szél – figyelembevételével. Mindezek együttesen játszanak szerepet abban, hogy a test mennyire lesz képes a működéséhez legmegfelelőbb hőfokot fenntartani edzés közben. Mindent megadnánk a szuperszálkás testért, itt azonban azok, akiknek egy kicsit nagyobb százalékban van testzsírjuk kevesebb hőt fognak leadni. Ehhez jön még a megfelelően rétegzett ruházat, amely csak növeli a test szigetelőrétegét és kétségtelenül fontos szerepet játszik a teljesítőképességben és a kényelemérzetben.

A tiszta pamut és hasonló tulajdonságú anyagokat általában kerüljük el a legalsó rétegnél. Fotó: illusztráció

Egy felmérés kimutatta, hogy sapka nélkül a teljes hőveszteségünk ötven százalékát a fejünkön át veszítjük el. A ruházat azért jó szigetelő, mert kisebb-nagyobb „légbuborékokat" fog fel, így a hő sokkal kevésbé tud „elszökni" a testünktől. A levegővel ellentétben, a vízben igen könnyű kihűlni. Izzadni pedig még a leghidegebb időkben is lehet, amely jelentős hő veszteséggel jár. Olyan öltözék a megoldás, amely szigetelőrétegeivel levegőbuborékokat képez, de átengedi az izzadtságot. Réteges öltözködéssel magunknak szabályozhatjuk percről percre a szigetelőréteg vastagságát. Ma már sok speciális anyag alkalmas erre, egytől azonban mégis óvakodjunk: a pamutalsók, vagy szoros anyagok a bőrünkről magukba szívják és megtartják a vizet, így képtelenek szárazon tartani a bőrfelszínt.

Nagyon fontos, hogy a lábakat és a kezeket melegen tartsuk. Hidegben a szervezet kevesebb vért keringet a perifériákba, többet a test középső részeibe, ahol a létfontosságú szervek vannak. A kezek felszíni dörzsölése segít megakadályozni az esetleges szöveti károsodást.

A hőmérsékletről, a szél sebességéről és az uralkodó szélirányról mindig időben tájékozódjunk. Kisebb veszély leselkedik azokra, akik öt Celsius fokban, tíz kilométeres szélben gondosan felöltözve edzenek. A szabadon lévő bőrfelület azonban sérülhet, ezért az orrlyukak és száj előtt melegítsük fel a levegőt az arcunk elé tekert sállal.