Az illatok világa – Hogyan válasszunk parfümöt?

Már jóval az időszámításunk előtt felfedezték, hogy a gyanták és balzsamok hő hatására különösen intenzíven hatnak. A „füst révén nyert illat", a parfüm így indult el évezredes útjára.

A mosogatószerben természetes citromlé van, de a limonádét aromából készítjük – jegyezte meg élcelődve beszélgetésünk elején Mikulásik Endre gyógyszerkutató doktor, címzetes egyetemi docens napjaink fura kettősségére utalva.

A szakember nemrégiben Kishantoson, s Mezőföld Népfőiskolai Társaság szakmai napján tartott előadást a parfümgyártás illatanyagainak felépítéséről és a nyersanyagok eredetéről, bepillantást nyújtva az illatok kialakításának technológiai lépéseibe, és példákat is hozva az egyes kompozíciókra.

Az illatok világa végtelenül összetett, izgalmas – fejtette ki Mikulásik doktor, s ne csak kozmetikai vonatkozásaira gondoljunk. Hiszen a természetes (növényi és állati) és a mesterséges eredetű vegyület-keverékeket a gyógyszeripari és a háztartás-vegyipari készítményekben is használják, szagfedés, illetve illatosítás céljára. A különböző illatoknak fontos szerepe van a táplálkozásban, hiszen az ételek nemcsak ízükkel, hanem illatukkal együtt gyakorolnak ránk hatást. A szagérzékelés kultúránként, sőt életkoronként is változik.

Az előadó szólt az alkotó anyagokról: a hordozókról (etilalkohol, ásványolaj), az illatkomponensekről (illóolajok, növényi és állati zsiradékok, feromonok), a modulátorokról és a stabilizátorokról. Taglalta a felhasználási igényeket és a megjelenési formákat. Az úgynevezett abszolút illat 100 százalékos, csak ipari nyersanyagként használatos, literenkénti ára akár 50 ezer euró is lehet.

Mikulásik Endre gyógyszerkutató. Fotó: V. Varga József

Az ókorban a növényi és állati illóolajakat használták zsírokban és gyantákban – foglalta össze történetét, históriáját a gyógyszerkutató. A középkorban azután kialakultak a míves mesterségek; szerzetesek, illatszerészek, gyógyszerészek, orvosok léptek színre. Szólt magyar vonatkozásáról is, az Aqua Reginae Hungariae (magyar királyné vize) több száz éven át külföldön is ismert és kedvelt keverékéről. A hagyomány szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyné a visegrádi kert virágaiból párolta.

Az újkor ipari illatszergyártásában jelentős szerepe volt Johann Farinának, aki 1714-ben illatszerét Eau de Cologne-nak (franciául: kölni víz) nevezte el. A középrétegek egyre növekvő igényét azután a tömegigény váltotta. A legújabb korban az illatanyag-gyártás könnyűipari kiszolgáló tevékenységgé vált. Fő felhasználók: a kozmetika, a háztartásvegyipar és a gyógyszeripar.

Napjainkban a modern gázkromatográfiás (GC) analízis megjelenésével megszűntek az összetételbeli titkok. Kettévált a fogyasztói igény: nagy tömegű a kommersz (egy-egy sikeres márka utánzata), hódít a multi-level marketing, ugyanakkor nő az igény a míves parfümök iránt.

A parfüm ősi formája tehát az illatos füst volt, füveket és fákat égettek, s a füst, amellyel megtelt a levegő, a nőket és a férfiakat egyaránt elvarázsolta. A rómaiak már jó szagú porok és kenőcsök segítségével tartottak illatorgiákat, amivel tovább fokozták a nemi vágyat. A 17. század elején váltak népszerűvé a kis üvegcsékben tárolt illatos vizek, amelyeket nemcsak csábításra, hanem a rosszullétek elmulasztására is használtak.

Napjainkban az illatpárok indultak hódító útjukra, a női és férfi parfümnek azonos az alapillata, csak a fűszerezésük eltérő.

A jelenlegi illattrend egy bizonyos pontos visszatér az ősi formához, ahogy az illatos füst mindkét nemre egyformán hatott, úgy napjainkban az illatpárok indultak hódító útjukra, a női és férfi parfümnek azonos az alapillata, csak a fűszerezésük eltérő.

A fejillat, ez adja az első benyomást, gyorsan elillan, 5-30 percig érezhető – vette sorra az illatok felépülését Mikulásik Endre. A szívillat 10-30 perc után érezhető néhány óráig, ez alapján soroljuk be az illatszert különféle kategóriákba. Az alapillat minimum 24 órán keresztül érezhető, ez alapján kell választani. Helyes választáskor ez harmonizál a személy (vagy termék) saját illatával.

Ismereteket gyűjthettünk az alapanyagokról, az illóolajakról, pomádékról, az ámbráról, a mósuszról, a cibetről, a benzoéról. Megismerkedhettünk a ciprusus, a fás, a páfrányos, a virágos, a citrusos, a keleties és a speciális illatcsaládokkal és alcsaládokkal, a különböző kompozíciókkal.

Hogyan válasszunk parfümöt? – adódik a kérdés. Először is ismerjük magunkat és a felhasználási célt – hangsúlyozta Mikulásik Endre. Maximum 4-5 félénél többet ne próbáljunk, és egy félóra elteltével értékeljünk. Fogadjuk el a szakember (vagy a társunk) ítéletét. Legyünk minőség- és márkahűek. Ha tehetjük, minden testápolószert egy szortimentből válasszunk! És ne feledjük előtte a tiszta vizes mosdást!