2016.10.27. 10:14
Cukros kotyvalék, vagy jó minőségű méz?
A hideg, őszies időben, amikor nagyobb a kockázata a felső légúti megbetegedéseknek is, a méz iránt is megnövekszik a kereslet. Az ellenőrök ezért kiemelt figyelmet fordítanak az ellenőrzésre, és novemberben kampány is indul a hazai mézfogyasztás ösztönzésére.
A fokozott ellenőrzés eredményeképp csaknem 20 tonna idegen cukrot tartalmazó mézet foglaltak le az ellenőrök, erről tájékoztatott csütörtökön a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: ellenőreik egy nagykereskedésben vizsgálódtak. Laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatták, hogy a minták több mint 30 százalékban olyan cukrot tartalmaztak, ami a méhek által gyűjtött mézben csak kismértékben található meg. Mint közleményükben írták, az ellenőrzést a hatóság a forgalmazó cégnek beszállító mézkiszerelő üzemben folytatta. A 20 tonna mézet a forgalmazó visszagyűjtötte, ezek a termékek közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba nem kerültek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével novembertől kampány indul, mely a hazai mézfogyasztás növekedéséhez is hozzájárulhat: Magyarországon ugyanis az egy főre eső éves mézfogyasztás nem éri el az egy kilogrammot, miközben ez több európai országokban megközelíti a két kilogrammot – írták honlapjukon. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a kiváló minőségű hazai termelői mézre és a tudatos mézfogyasztásra. Az OMME adatai szerint a magyar termelők évente 20-25 ezer tonna mézet állítanak elő, ennek 75 százaléka hordósan kerül a nagybani felvásárlókhoz, kereskedőkhöz, nagy arányban pedig a külföldi piacra „vándorol”.
Éder Zsuzsanna őstermelő, méhész szerint a laikus vásárlók nem tudják eldönteni, hogy a méz, amit megvásárolnak, „igazi-e”, ezt csak laborvizsgálatokkal lehet megállapítani.
Most már úgy vásárolják fel a magyar méhészektől a mézeket, hogy először minden hordóból labormintát vesznek, és bevizsgálják, hogy a megvásárolni kívánt termék színtiszta akácméz, vagy épp vegyes virágméz. Sajnos a vásárlók csak arra tudnak hagyatkozni, amit a címkén látnak: hogy például húsz vagy negyven százalék méz van-e az üvegben, amit a kosarukba tesznek. A magyar méz nagyon jó, mivel itthon szigorú szabályoknak kell megfelelni. A laborvizsgálatok során nem csak a méz összetételét nézik, hanem azt is, hogy a méhész év közben, használ-e valamilyen vegyszert a méhbetegségek ellen, és ez megfelel-e a magyar jogszabályoknak – magyarázta a szakértő, majd hozzátette, a magyar méhészeknek ezeket az előírásokat, tiltásokat muszáj betartani, különben nem tudják eladni a mézüket.
A külföldről behozott mézeket sajnos nem vizsgálják ilyen szempontok szerint, bejön az argentin és kínai méz, melyeknek nem olyan jó minőségük. Sőt, ezeket sokszor jó minőségű magyar mézzel keverik össze – fűzte hozzá a méhész.
Akik persze értenek hozzá, a jellegzetes ízeiről meg tudják állapítani, hogy hamis vagy igazi-e a méz. A termelői piacokon, ahol a méhészek árulnak, ott érdemes vásárolni, ők a hírnevük miatt nem kockáztatnának azzal, hogy rossz minőségű mézet visznek a piacra. A szakértő szerint az viszont tévhit, hogy a cukrosodás annak a jele, hogy a méz, amit vettünk, nem jó.
Főleg a vegyes virágmézeknek nagyobb a cukortartalma, ezáltal be tud kristályosodni. Ha beletesszük az üveget meleg vízbe, és felolvasztjuk, az ugyanolyan jó minőségű méz marad – fogalmazott.