Depresszió: meglepő felfedezés a férfiaknál

A depresszió népbetegség - az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2020-ra ez a kórkép jelentheti majd az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát.

A betegséget nem egy vagy két gén markáns befolyása váltja ki, hanem sok gén együttes finom hatása indítja el a folyamatot. Kialakulásában a géneken kívül a környezeti tényezők is közrejátszanak. A kutatók szerint a gének nagy része nem önmagában okoz depressziót, hanem azt határozza meg, mennyire leszünk érzékenyek a környezeti hatásokra. Ezért lehetséges, hogy némely ember, bármi történjen is vele, nem lesz depressziós, míg másoknál enyhe életesemény hatására is kifejlődhet a betegség.

Amint Gonda Xénia, az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoportjának tagja az akadémia honlapjának a napokban beszámolt róla, egy vizsgálat során feltárták, hogy miként függ össze a szerotonintranszporter gén egyik variánsa a bizonyos helyzetekben kialakuló depreszszióval.

A kutatás újdonsága, hogy nem összességében nézték a közelmúltban bekövetkezett negatív életeseményeket, hanem ezek különféle típusait vizsgálták.

A kutatás során azt találták, nem minden negatív életesemény, hanem kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stresszorok voltak azok, amelyek ezzel a génnel összefüggésben fokozzák a depresszió kockázatát. Érdekesség, hogy a gén negatív hatása nőknél nem volt megfigyelhető, csupán férfiaknál, és tipikusan csak a harminc év feletti korcsoportban manifesztálódott. Ráadásul a szerotonin-transzporter gén azon variánsa, amely a pénzügyi-gazdasági nehézségek hatására fokozza a depresszió kockázatát a harminc év feletti férfiaknál, a fiatalabbaknál bizonyos stresszorok esetében védőhatást fejthet ki.

Érdekes!