Szeretettel, dicsérettel, megerősítéssel növelhető a gyerekek önbecsülése

Pataki Zita éveken át tanított a televíziózás mellett. Magyar irodalom és nyelvtan szakos tanárként úgy látta, hogy az, amit a főiskolán tanítanak, számára sok tekintetben kevésnek bizonyult. Szerinte az oktatásban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kommunikációra, a problémamegoldásra, arra, hogyan oldják meg a gyerekek a konfliktusaikat. Olyan játékos-kommunikációs módszert keresett, amit be tud vinni az oktatásba, és ezzel segíteni tud a kamaszok problémáin. Zita a pszichológiában is el akart mélyedni, ezért tanult tranzakcióanalízist a Pázmányon. A játékos elemekkel tűzdelt, a dicséretre, a pozitív megerősítésre épülő tanulástechnikai módszer legfőbb célja, hogy növeljék a gyerekek önértékelését, önbecsülését és ezáltal tanulmányi eredményeiket, érdemjegyeiket is.

Pataki Zita komplex tanfolyamai az önbizalom-fejlesztésre épülnek, a jó tanulástechnikára és egymás elfogadására is megtanítanak

Pataki Zita módszerének technikai alapját, tudományos hátterét a pszicholingvisztika adja, ami a pszichológia és a nyelvészet határterülete. Tíz év fejlesztés után, már rutinszerűen, jól működő feladatokkal építette fel a kiscsoportos foglalkozások menetét.

- Én tanárként is mindig máshova helyeztem a fókuszt, a módszeremet próbáltam a tanmenetbe is beilleszteni. Amikor ötödik osztályosaim voltak, az első az volt, hogy megtanítottam őket bemutatkozni: hogy fogják meg a kezemet, hogy nézzenek a szemembe - kezdi Zita, aki szerint egy-egy játék során hamar kiderül, hogy ki, milyen családból érkezik, hogy az édesanya mennyire taktilis, azaz, hogy mennyire gyakran érinti meg a gyermekét. Hozzáteszi: - Mindig az volt az álmom, hogy iskolán kívüli órákon, egyszerű tanfolyamon foglalkozhassak a gyerekekkel. A koncepció az, hogy három alkalom után a szülőkkel is leülök beszélgetni. Elmondom, mit tapasztaltam, mivel és hogyan lehetne változtatni, javítani. Ha egy gyerek nem szeret iskolába járni, akkor például az apukákkal kell beszélgetnem, hiszen az egzisztenciális minta az apához kötött. Azonnal lehet látni, ha elváltak a szülők és azt is, ha nincs apa-minta, vagy ha épp utálja a munkáját. A baj az, hogy otthon sokszor rosszul, negatív motivációval, büntetéssel motiválnak a szülők. Holott csak pozitívan lehet.

- Persze nagyon nehéz, amikor fáradtan hazaérkezik egy szülő a munkából, és még kvázi második műszakban figyelnie kell arra, hogy milyen szavakat használ. De megéri a fáradság , mert a gyerek hozni fogja az eredményt.

Pataki Zita kiscsoportos tanulástechnikai foglalkozásain játékos módon fejleszti a kamaszok önbecsületését, tanuláshoz fűződő viszonyát

- A gyerekek amúgy is úgy működnek, hogy ha találkoznak egy számukra jó emberrel, pedagógussal, az mintaként beépül. Ha azt látják, hogy megengedő vagyok, és azt mondom a kettessel semmi baj, de tudsz-e hármas lenni? Ha játékosan fogadok velük, és a pozitív motivációval elérik a céljukat, és javítanak, akkor kapnak valamit - magyarázza Zita, majd hozzáteszi, a módszer egyik alapja az önértékelés és önbizalom- fejlesztés. Sokszor a szülők nem is sejtik, hogy a gyerekük ilyen problémával küzd.

- Olyan fiatallal is találkoztam, akinek komoly problémát okozott az érintés. Ez már egy egyszerű feladatnál kiütközött: egy élő csomót alkottunk, körben állva megfogtuk egymás kezét, majd egy gyermeknek ki kellett bogóznia minket. Ilyenkor nagyon közel vannak egymáshoz, és egyből észre lehet venni, hogy ki az, akinek ez komoly terhet jelent. De ez is megfordítható, gyakorlással - fogalmaz a műsorvezető és pedagógus.

Minden kondicionálással, tanulással épül belénk: az is, ha egy kisgyerek nem szereti az érintést, vagy ha a tanulással vannak problémái. Ezeket szintén csak tanulással, gyakorlással lehet kiütni , felülírni, pozitív irányban megváltoztatni. Ez egy nagyon komplex kommunikációs tréning, amiben benne van az önbizalomfejlesztés, a tanulástechnika és egymás elfogadása is. A gyerekeknek sokszor éppen arra van szükségük, hogy a problémáikat, konfliktusaikat játszmák nélkül kifejezhessék, és felismerjék érzelmeiket. - Náluk a direkt szavak nem működnek - fogalmaz Zita. - Nem tudják, mik ezek a szülőktől átvett játszmák, mint például az áldozat szerep. Ezért is nehezebb gyerekeknek tréninget tartani, hiszen ők ezeket még nem értik. Egy nagyon őszinte kommunikációval, ha rászoktatom őket arra, hogy az érzéseiket ismerjék fel és mondják ki, akkor vélhetően kevésbé játszmás , őszinte felnőttek válnak belőlük. Jó lenne, ha ezt már középiskolában tanítanák.