Magyar civilek a levegőben

Azt tudják, hogy az első ejtőernyős ugrást 1306-ból jegyezték fel? Akkor Kínában, Fokien császár beiktatási ünnepségén vetette magát a mélybe egy ejtőernyős többet nem tudunk a sorsáról. Leonardo da Vinci is tervezett ejtőernyőt, és az 1551-1617 között élt hazánkfia, Verancsics Faustus még veszprémi várkapitányként kipróbálta az ejtőernyőzést, a vár bástyájáról leugorva. Többször is: tehát legalább egyet túlélt...

Mindazonáltal az első, repülőgépből végrehajtott ejtőernyős ugrást Amerikában teljesítették, 1912-ben. Az első magyar ugró vitéz Boksay Antal volt, aki Dél-Tirol felett hagyta el a repülőt 1918. március 23-án. Ezt az 1991-ben alakult Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének kongresszusán hallottuk, amely kongresszust egy hiánypótló könyv megjelenésének alkalmából hívták össze pénteken délelőttre, a Belügyminisztérium budai, Böszörményi úti oktatási intézményébe.

Környei László átveszi a szerzőknek járó tiszteletpéldányok egyikét Boda József vezérőrnagytól
Fotó: a szerző

A Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Nonprofit Kft.- Zrínyi Kiadó ugyanis megjelentette az Ejtőernyősök, leventék, sorkötelesek és sportolók - A polgári (civil) ejtőernyőzés története Magyarországon című vaskos kiadványt. A kötet szerkesztő bizottságának elnöke Boda József vezérőrnagy volt, a kéziratok gondozói Bánki Imre és Gősi Hajnalka. A szerzők pedig ötvenöten vannak, tehát az ő név szerinti felsorolásuktól eltekintünk. Minden megye civil ejtőernyős sportjának történetét ugyanis más-más szerkesztő vezetésével egész kis munkaközösségek dolgozták fel. A fényképekkel gazdagon illusztrált kötetet bemutatva Isaszegi János mérnök vezérőrnagy, a hatvanéves Zrínyi Kiadó megbízott vezetője azt mondta: ez már a negyedik könyv a hazai ejtőernyőzésről. A korábbiak az ejtőernyőzés katonai múltját taglalták.

A könyv Fejér megyével foglalkozó részét Pallo József bv. vezérőrnagy szerkesztette. A dunaújvárosi ejtőernyős klub 1952-ben kezdődött és 2005-ben véget ért történetének megírását Környei László vállalta.

A konferencián röviden elsorolták a fővárosi és a vidéki ejtőernyős klubok történetét. Fájdalom, jó háromnegyedük neve után azt kellett mondani: megszűnt! S nem csak a rendszerváltáskor vagy azután, hanem akadt, amelyik az 1970-es évek elején: a székesfehérvár-sóstói klub, az M7-es autópálya építése miatt, vagy 1968-ban, mint a kaposvári. Határvédelmi okok (disszidálások) miatt a Dunántúl nyugati részén egyébként sem termett sok babér a repülő- és ejtőernyős kluboknak. Említsük meg külön a dunaújvárosi ejtőernyősök olyan legendás alakját, mint Csermák Imre volt. Vagy azt, hogy 1953. május elsején egyenesen a Vasmű (bocsánat: akkor még Sztálin) útra ugrottak az itteni bátor ejtőernyősök, akik 1961-ben részt vettek a 8070 méter magasból végrehajtott rekordugrásban is.