Priskin a legfontosabb gólt lőtte

Nagyszombat, a derbi napja. A Slovan Bratislava látogat a Spartak Trnavához, a vadonatúj, meseszép, 22 ezres arénában több, mint 15 ezer néző. Majdnem a duplája, mint nálunk az egész NB I-es fordulóban. A harmadik percben a vendégek támadója, Priskin lép ki, a kapussal áll szemben, önzetlenül éktársához passzol, aki az ötösről lő, de egyik visszafutó és bevetődő védő testéről a labda a kapu mellé pattant. Később még egy ziccere van a magyar támadónak, újra a hálóőrrel néz farkasszemet, labdája megint nem kerül a hálóba. Támad a vendég, Priskin is az ellenfél kapu előtt harcol, de gól nem születik. A meccs után jelzi, két nap múlva, délelőtt edz a Slovan, a pozsonyi edzőközpontban beszélgethetünk.

Priskin Tamás a nyár óta Pozsonyban bizonyítja képességeit

Aki a bajnokin semmit, vagy csak keveset játszott, az edzőpályán lohol a bőrlabda után, Priskin a teremben, könnyített edzést végez, majd készségesen nyilatkozik. Először a kulcsfontosságú, Üllői úti találatot eleveníti fel.

– Remek labdát kaptam Kádár Tamástól, egy csellel tisztára játszottam magam és a tizenhatos sarkáról megcéloztam a hosszú sarkot. Amikor ellőttem, már indultam is ünnepelni, a labda ívéből láttam, nem lehet hárítani. Elképesztő volt az öröm, tudtam, hogy nem veszíthetünk, 44 év után ott leszünk az Eb-n. Életem gólját lőttem. Az érzés leírhatatlan volt és az ma is. Várom a nyári kontinensviadalt.

Amikor közbevetem, hogy nagyon kellett a zárás előtti időszakban a norvégok öngólja, a csatár elmosolyodik.

– Nem így gondolom, amikor 2-0-nál betaláltak, alig volt vissza a meccsből. A második gólunk után kicsit kiengedtünk, de ennek már nem volt jelentősége. Egy pillanatig nem éreztem, hogy gond lehet, két győzelemmel, magabiztosan jutottunk ki az Eb-re. Már előbb is bebiztosíthattuk volt a részvételt, Belfastban a lefújás előtti pillanatokban egyenlítettek a hazaiak, ezzel két pontot buktunk, majd az utolsó fordulóban a törökök a lefújás előtti találattal verték az izlandiakat. Kizártnak tartottam, hogy újra ennyire pechesek leszünk.

Az Eb-s esélyek kapcsán a szlovák futballból hoz példát. Szerinte nem lesz pofozógép a magyar válogatott.

– Öt éve, a vb-re a szlovákok nagy meglepetésre, hatalmas bravúrral jutottak ki, mindenki azt gondolta, hogy gyengék lesznek, ezzel szemben továbbjutottak a csoportból. Az utolsó derbin 3-2-re verték a világbajnok olaszokat, Paraguay mellett továbbléptek, a nyolcaddöntőben a későbbi döntős hollandoktól úgy szenvedtek 2-1-es vereséget, hogy a végén a szlovákoknak voltak helyzeteik. Tehát én egyáltalán nem gondolom, hogy esélytelenül lépünk pályára jövőre, Franciaországban. Mivel azonos kalapban, a harmadikban szerepelünk, a csoportban nem találkozhatunk a szlovákokkal. Mégis, nagyon szeretném, ha összefutnánk. Ez ugyanis azt jelentené, mindketten továbbléptünk a következő körbe.

A szlovák futball szerinte amúgy a magyar előtt jár, ha nem is sokkal. Az északi szomszéd bajnoksága erősebb, a meccsek hajtósabbak, több a párharc. A magyar foci technikásabb, viszont kevésbé dinamikus. Ezen feltétlenül változtatni kell.

Pozsonyban remekül érzi magát, profi klubban futballozik. Szlovákiai magyarként a nyelvvel nincs gondja. Révkomáromban magyar iskolába járt, tanult szlovákul. Azt mondja, nem tökéletesen, de jól beszél. Konfliktusa nem volt és nem is szerinte nem is lesz senkivel, magyarsága miatt nem kapott negatív kritikát. Az Eb-re jutás után szlovákok is ugyanúgy veregetik a vállát, mint a magyarok.