Koszta János, a prágai hős

A Dukla Praha ellen elért hazai 1-0-ás siker után bizakodva utazott a Videoton SC az október elsejei, prágai visszavágóra. Bizakodva, mégis azon morfondírozva, elég lesz-e az egygólos előny a továbbjutásahoz. A repülőn ülve, a fellegekben közeledve a csehszlovák főváros felé Koszta János, a csapat cserekapusa nem latolgatta az esélyeket, csupán kijelentette: ha kell belepusztul, de akkor sem fog gólt kapni. A Disztl Péter sérülése miatt már az első párharcon szerepet kapó hálóőr a Sóstói Stadionban is fontos védésekkel segítette a piros-kék egyletet, s óriási feladat hárult rá Prágában is. Az egygólos fór nem tette lehetővé, hogy Koszta János hibázzon, egyetlen bekapott gól is az UEFA-kaland folytatását veszélyeztette volna.

– Izgultam, persze, de nem féltem, nem ijedtem meg a feladattól – emlékezet három évtized távlatából Koszta János. – Elég esős, kellemetlen idő volt Prágában. Lassan telt a nap, mert nagyon vártuk a mérkőzést.

Koszta János (b3) állt a Videoton kapujában a Dukla Praha elleni párharc mindkét mérkőzésén, Prágában csodát tett, elszánt akarása a társakra is átragadt, s továbblépett a csapat
Fotó: FMH Arhív

– Az első mérkőzés sem volt könnyű, a visszavágón pedig hatványozottan kellett összpontosítani.

– Könnyű meccsre nem lehetett számítani, hat-hét csehszlovák válogatott játszott a Duklában, honvédcsapatként magas szinten jegyezték őket. Nagyon készültünk rájuk, főleg arra, hogy rohamozni fognak, de meglepő volt, hogy egy kicsit visszafogottak voltak. Így nekünk is akadtak helyzeteink, és nagyon jó felfogásban játszott a csapat. Jó hangulat volt, sokan jöttek Fehérvárról, és ráadásul a Bohemians szurkolói is nekünk szurkoltak.

– Mennyire készült külön a Dukla egy-egy játékosára?

– Nem lehetett rájuk külön felkészülni, mert nagyon kreatív futballisták voltak. Mégha a védelmet nézzük, akkor is, hiszen komoly veszélyt jelentett az is, ha Fiala került ziccerbe velem szemben. Nagyon jó játékosok voltak. Volt köztük egy szenzációs futballista. Vizekre annyire nem lehetett készülni, mint most Christiano Ronaldora, vagy Messire.

– Hogyan érintette, hogy egy kapott gól nélkül zárt párharc után a mentelés további szakaszában már nem jutott szóhoz?

– Már eleve az nagy dicsőség volt, hogy a Videoton tartalékkapusa lehettem, hogy NB I-ben játszhattam. Akkoriban rengeteg jó kapus volt. Kicsit fájt ugyan a padot koptatni, de tudomásul vettem, hogy egy válogatott kapussal rivalizálok. Bíztam benne, hogy megkapom még a lehetőséget. Mondhatnám, a mór megtette kötelességét, a mór mehet, de nem így volt. Akkor nem jött össze, de később NB I-ben védhettem a BVSC-ben és Vácon is, bajnokcsapat tagja lehettem. Amit elértem, azt a saját erőmből értem el.

– Büszke az UEFA-ezüstre?

– A bajnoki cím, és a válogatottság mellett az UEFA-kupás szereplés a harmadik legkedvesebb élményem. Büszke vagyok, hogy én is hozzátettem egy kicsit a Videoton sikeréhez. Mindig jó érzéssel tölt el, ha a Madridban kapott éremre ránézek a vitrinben.

– Intenzíven élnek az emlékek a mindennapokban?

– A sorozat minden pillanatát megőriztem, nem is lenne könnyű elfeledni, hiszen azóta sajnos nem jutott el hasonló szintre egyetlen magyar csapat sem.

Koszta János még ma is véd, a Kisnémedi kapuját őrzi
Fotó: wikipedia.hu

– Mostanában is ismerősek a kapufák? Mennyit van pályán? Tavaly tavasszal még a Taksonnyal nyert megye II-es bajnokságot.

– A Kisnémedi kapuját védem, hét mérkőzésből hetet nyertünk a megye II-ben Pest megyében. Természetesen pályán vagyok még, hiszen az 55 évemmel fiatal vagyok ahhoz, hogy abbahagyjam.

– Mindemellett a kapusneveléssel is foglalkozik.

– Újpesten 12 éve vagyok kapusedző, több korosztály kapusaival foglalkozom. Ezidő alatt kilenc olyan kapust sikerült kinevelnem, akik az NB I-ben is bemutatkozhattak. Említhetném Horváth Tamást, aki a Videoton második számú kapusa, Kurucz Péter Siófokon védett sokáig, vagy Antal Botondot, aki korábban Kecskeméten védett, most Diósgyőrben van.

Az örökifjú Koszta János tehát nem szakadt el a labdarúgástól, sőt, az UEFA-csapat tagjai közül talán az egyik legaktívabb sportember. Az 1959. március 18.-án született labdarúgó 1983-ban került a Videotonhoz, ahol 1989-ig 37 bajnokin állt a gólvonal előtt. 1989 és 1995 között Vácon tevékenykedett, 154 alkalommal állt a váci ketrec előtt, a duna-partiakkal bajnoki címet és két ezüstérmet szerzett. Egy hatvani kitérő után a BVSC kapujában állt 1995 és 1999 között, 90 bajnoki találkozón őrizte a sárga-kékek hálóját. A BVSC-vel bajnoki ezüstöt nyert. A magyar válogatott címeres mezét három alkalommal ölthette magára: India ellen 1991-ben, Szlovénia és Belgium ellen 1994-ben őrizte a kaput.