Életre kel Gárdonyi Géza

Mára az ismert író a gyerekek padtársává, a hétvégéik játszópartnerévé vált, munkássága pedig az egész település jelenét áthatja.

Az egri vár kicsinyített mását 2012-ben építették fel rönkökből

Az egész ország érezte fontosnak 2013-ban, hogy megemlékezzen Gárdonyi Gézáról, a legnépszerűbb magyar íróról, de csak egy hely van az országban, ahol a legkisebbek azóta is Vicuskák, Gergők vagy éppen Jumurdzsákok lehetnek. Még az emlékév előtt, 2012-ben álmodták meg, majd építették fel az egri vár kicsinyített, rönkökből álló mását, kazamata-rendszerrel, gyilokjáróval, bástyákkal. Mindezt az író szülőháza, a ma már Gárdonyi Emlékházként működő épület közvetlen szomszédságába, ahol ma már hétről hétre várkapitány irányítja a foglalkozásokat, és a kétévesektől egészen a gimnazistákig leköti a látogató gyerekek figyelmét – mesélte Ocsenás Katalin, a Gárdonyi Géza Emlékház igazgatója. Gárdonyi Géza kézirataival, a róla szóló dokumentumokkal és fényképekkel, író-olvasó találkozókkal, hadijátékokkal, rönkökből épített kazamata-rendszerrel, interaktív múzeumpedagógiai foglalkozásokkal kelti életre az író szellemét a Gárdonyi Géza Emlékház.

A lezárult emlékév és egy irodalmi olvasókönyv megjelentetése után is folytatódik a munka, rendszeresek az emlékházban azok a csoportfoglalkozások, ahol a gyermekek kipróbálhatják a párta-, a talizmán- és a fegyverkészítést.A korábban sokáig szolgálati lakásként működő emlékház 1963-ban kapott múzeumi funkciót, majd négy éven keresztül, 2003 és 2007 között zárva volt. Az újranyitás alkalmával a Petőfi Irodalmi Múzeum és az egri Dobó István Vármúzeum adta a Gárdonyi Gézával kapcsolatos dokumentumokat, míg a konyhát korabeli használati eszközökkel, a termeket bútorokkal a Fejér Megyei Múzeum rendezte be. Az emlékházat Tóth István polgármester kezdeményezésére és a gárdonyi lakosok önkéntes munkájának köszönhetően újították meg, az állagmegóvás mellett korszerű bemutatóteret alakítottak ki. – Olyan kulturális tér létesült ezzel a városban, ami az itt élő állandó lakosok, nyaralóvendégeink, Gárdonyhoz kötődő polgárok számára lehetőséget nyújt Gárdonyi Géza emlékének őrzésére, művei újrafelfedezésére, programjaink, foglalkozásaink során pedig az olvasás népszerűsítésére – fogalmazott kérdésünkre az igazgatónő.– A játékok során megtapasztalhatták a várak hangulatát és átélték a tanultakat. A névháború játékban megismerkedhettek a régi magyar és török nevekkel, Dobó István híres esküjét pedig örömmel mondták el a vitézzé avatáskor – mesélte Csató Szilvia, aki a Mezőtúri Református Kollégium 45 tanulóját hozta el, hogy megmutassa nekik Gárdonyi Géza szülőházát és a gárdonyi rönkvárat. Hasonló tapasztalatokról számolt be Górász Csilla, aki a pákozdi Nemeskócsag Általános Iskola 25 elsősével látogatta meg az emlékházat. – Érdeklődve hallgatták a muzeológus hölgy előadását, utána pedig örömmel készítették a talizmánokat. Mindkét program telitalálat volt. Pont olyan, ami egy ekkora gyereket leköt. A foglalkozásvezetők kedvesek és türelmesek voltak, igazán értették a dolgukat.

Tavaly, az író születésének 151. évfordulóján, Gárdonyi Géza szülőházán irodalmi emlékfalat avattak, amely 22, a megyéhez kötődő, meghatározó irodalmi személyiségnek állít emléket. A domborművek elkészítését 22 kortárs magyar szobrászművész vállalta, a felavatással egy időben pedig bemutatták az L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által szerkesztett, iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt szóló olvasókönyvet, amely mind a 22 alkotót bemutatja, és verseket, novellákat, szövegrészleteket közöl tőlük. A kötetet a pedagógusok is örömmel forgatják.– Mint lokálpatrióta, úgy gondolom, nem maradhat az intézményben olyan gyerek, aki ne tudna 20-30 percig Gárdonyi Géza életrajzáról mesélni, vagy elkalauzolni egy látogatót az emlékházba – fogalmazott Papp Zsuzsa, a Chernel István Általános Iskola és Gimnázium tanára, aki szerint a tanmenetbe is be kellene építeni a könyvet. Besenyei Beatrix pedagógus szerint egy-egy példány kerülhetne az iskolákba is, hisz a helyi élmények megőrzése nagyon fontos lenne a diákok számára.– Látogatószámunk 2010-ben jelentősen megnőtt, amikor az Emlékház mellett, uniós pályázati forrás segítségével egy Napóleon korabeli, romos magtárépületet újított fel a város és alakította át. A Velencei-tavi Galériában, vagy ahogyan sokan hívják, a Magtárban nemcsak kiállításokat, hanem kulturális programokat is szervezünk: előadói esteket, komolyzenei, népzenei és jazz koncerteket tartunk – mesélte Ocsenás Katalin.

Gárdonyi Géza Emlékév megemelte az emlékház iránt az érdeklődést, 2014-ben felavatták Kligl Sándor, az íróról készített szobrát, amely a látogatók kedvencévé lett

A Gárdonyi Géza Emlékév is jelentősen megemelte az érdeklődést: amikor 2014-ben elkészült Kligl Sándor szobrászművész alkotása, és az emlékév országos programjai is sikeresek voltak, megduplázták az érdeklődőik számát.A Zsongó Bárka Egyesület is évek óta szervez családi programokat, hogy megemlékezzen a város híres szülöttjéről. Részben ennek a kezdeményezésnek a folytatásaként indult el a 2013-as emlékév, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóján, amely az író személyiségét, munkásságát és műveinek népszerűsítését állította fókuszba. Eger, Gárdony városa, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásának köszönhetően országszerte nagyon sokan csatlakoztak az emlékév programjaihoz. Ennek része volt az is, hogy Gárdonyban megújult a Szent Anna kápolna, ahol az írót keresztelték, a Magyar Nemzeti Bank a születésnapi ünnepségen, Agárdon bocsátotta ki a Gárdonyi emlékérmét, Szentjánosbogárkák címmel családi múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet jelent meg, amely rejtvényekkel, fejtörőkkel, barkácsolással, olvasási és kreatív feladatokkal látja el az emlékházba betérő gyermekeket és családjaikat.

Író született a tanítólakba

A mai Gárdonyi Géza Emlékház épületét Nádasdy grófnő építtette, eredetileg iskolának és tanítói lakásnak szánva,mivel azonban akkoriban még nem volt elég diák és tanító a helyszínen, a két világháború között, majd később utána is, elsősorban szükséglakásként használták. Így történt, hogy az író édesapja, Ziegler Sándor megtelepedhetett a házban családjával. Gárdonyi Géza, születési nevén Ziegler Géza 1863. augusztus 3-án született Agárdpusztán. A Szent Anna kápolnában megkeresztelt író nyolc hónapos koráig lakott a Nádasdy-uradalomban, ahol édesapja uradalmi gépészként dolgozott.