Gazdaság

2016.08.10. 12:45

A génbank nem múzeum - Az ország legnagyobb vad búzafaj gyűjteménye a martonvásári

Martonvásár - A génbank klimatizált helyiségében, rekeszekbe rakott, felcímkézett, párazáró tasakok helyettesítik a széfeket. Tartalmuk azonban legalább olyan sokat érő, mint a pénzvilág bankjaiban őrzött kincseké.

Dávid Erzsébet

Magyarországon egyedülálló vad búzafaj gyűjtemény is segíti a nemesítők, kutatók munkáját Martonvásáron, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában: az intézmény génbankjában a 14 ezer tételből álló nemesítői gyűjtemény részeként, negyven különböző, a búzával rokonságban álló vadfaj kétezer csomagba zárt, leszárított vetőmagját, genetikai alapanyagát őrzik.

A génbank klimatizált helyiségében, rekeszekbe rakott, felcímkézett, párazáró tasakok helyettesítik a széfeket. Tartalmuk azonban legalább olyan sokat érő, mint a pénzvilág bankjaiban őrzött értékeké, a bennük rejlő alapanyagok, vetőmagvak, nemesítési törzsek ugyanis a jövő búzáinak és gabonanövényeinek a genetikai forrásaiként, tartalékaként szolgálhatnak.

- A martonvásári gabona génbankot 1992-ben hozták létre a különböző búzafajok és azok rokonsági körébe tartozó genetikai tartalékok, alapanyagok tárolására, begyűjtésére, fenntartására, a diverzitás - a biológiai sokféleség - megőrzésére. A kutatói, nemesítői gyűjteményen belül igen jelentős a vad búzafajok gyűjteménye. Azon belül is a legnagyobb csoport a csaknem 300 tételből álló, nálunk a 19. század közepéig termesztett, kiváló rezisztenciával és bel tartalmi értékkel rendelkező ősi, alakor búzafajtáké, de jelentős értéket képviselnek a különböző évelő- és kecskebúza fajok is. Az utóbbiakat az teszi különösen értékessé, hogy országosan a martonvásári a legnagyobb gyűjteménye ezeknek a genetikai alapanyagoknak - magyarázza Megyeri Mária.

Dr. Megyeri Mária. A génbank különleges értékei a vad búzafajok genetikai alapanyagai - a növénynemesítői munkában igyekeznek felhasználni a bennük rejlő kedvező tulajdonságokat Fotó: Borbély Béla

A fiatal kutató 2009-ben kapta feladatul - a gabonanemesítéssel kapcsolatos tevékenysége mellé-, a génbankkal kapcsolatos munkát. Elsőként elvégezte a vadfaj gyűjtemény génbanki adatbázisba való regisztrálását, aminek eredményeként jobb, átláthatóbb lett az őrzött anyagok nyilvántartása. Az eligazodást egy Martonvásáron fejlesztett szoftver alkalmazása is segíti, amivel nyomon lehet követni egy-egy alapanyag történetét . Többek között azt, hogy az adott tétel mikor került be a gyűjteménybe, mikor volt utoljára felszaporítva, - egy jelentős szaporítási folyamaton egyébként már túljutott a génbank, - s, mikor próbálták ki szántóföldi körülmények között. Erre azért van szükség, mert a génbank nem múzeum, az ott őrzött, pár ezer, vagy csak néhány száz szemből álló magkészlet nagy része szinte folyamatosan használatban van, fogy, szükség van a figyelemmel kísérésre, s a szaporításra. Az utóbbi egyébként a vadfajok esetében korántsem egyszerű, a kalászuk ugyanis törékeny, a szemek begyűjtése komoly próbatétel. Annak ellenére, hogy nehézkes a szaporításuk, kicsi a hozamuk, miért van mégis szükség a vad búzafajok genetikai anyagának megőrzésére?

-Azért, mert olyan kedvező tulajdonságaik vannak - egyebek között betegség ellenállók, rezisztensek -, amelyeket át lehet örökíteni a nemesített gabonafajtákba. Kiváló génforrásként szolgálnak az előnemesítés folyamatában, s ivarosan keresztezhetők a búzával. A nemesítőknek pedig fontos, hogy új génforrásokat használjanak a keresztezésekhez, s a meglevő ősi táj- és rokonfajtákat megőrizzék a nemesítési program számára. Ezt a célt szolgálja az a tárolási mód, ahogy a génbankokban, Martonvásáron is őrzik a begyűjtött alapanyagokat, amelyeket már nemcsak a kutatóközpont szakemberei használnak, gyakran élnek a lehetőséggel más hazai, illetve külföldi intézmények kutatói is. A gyűjtemény anyagát pedig nem csak saját forrásból, hanem cserebere révén, sőt gyűjtő utakon is igyekszünk bővíteni - mondja Megyeri Mária.

Az agrármérnök végzettségű szakember - akinek a kutatóintézet az első munkahelye - annyira megkedvelte a génbanki munkát, hogy a 2014-ben megvédett doktori disszertációjának is az volt a témája.

A génbanki kutatást, a gabonanemesítéssel kapcsolatos munkát a jövőben is folytatni szeretné.

Bár idejének jelentős részét a tudományos munka tölti ki, azért jut ideje kislányaival, Annával és Sárával, valamint az agrármérnök férjjel töltött szabadidős programokra is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!