Startup: a jó ötlet önmagában kevés

Sokak számára vonzó dolog egy jó ötletből pénzt csinálni. Kitalálni valamit, megvalósítani, gyártani, majd jól meggazdagodni. A valóságban azonban ez egyáltalán nem könnyű, de azért nem is lehetetlen. Mindenki tud ilyen példákról, az 1974-ben piacra dobott Rubik-kockától, a negyven évvel később, 2004-ben elindult Facebookig. Születnek-e világmegváltó ötletek ma is? A közösségi finanszírozás mindent megold? Mi van, ha csak ötletem van, de pénzem nincs? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Farsang Zoltán innovációs menedzserrel.

A kevesebb innovatív gondolat vidéken történő szárba szökkenésének az is lehet az oka, hogy ezek leginkább a technológia- és gazdaságorientált egyetemek környékén létrejövő szellemi műhelyekben kelnek életre - mondta el elöljáróban a szakember. Ez azonban csak az egyik ok, hiszen nemcsak egyetemi hallgatók, hanem mások fejéből is pattannak ki időnként gondolatok. Csakhogy azok a kockázati tőkealapokat kezelő cégek, amelyek szívesen támogatnák a reformötletek megvalósítását, rendszerint a fővárosban vannak. A prezentációk miatt szükséges Budapestre utazgatás pedig vagy felőrli lassan a feltaláló idegeit és pénzét, vagy a feltaláló költözik a fővárosba és próbálja meggyőzni a befektetőket arról, hogy miért érdemes hinni benne. A Budapest-központúság tehát még most, az internet korában sem múlt el teljesen, mivel vannak olyan esetek, amikor a személyes kapcsolatok és a jelenlét is fontos.

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból látszik, hogy minél nagyobb egy cég, annál nagyobb eséllyel hajt végre fejlesztéseket. A kis cégeknek csak töredéke fejleszt, pedig a startupokat többnyire termék- vagy üzletimodell-innováció jellemzi
Grafika: Kelemen Attila

Manapság elterjedt a közösségi támogatás rendszere is, amikor valaki az ötletét egy szélesebb közösségnek próbálja eladni úgy, hogy gyakorlatilag megkéri az internetes társadalmat, dobja össze neki a fejlesztésre valót.

- Azért ezzel nem árt vigyázni, mivel az utóbbi időben több olyan eset is előfordult, hogy az ötletet mások kicsit átalakítva lemásolták. Arra is van példa, hogy sokaknak eszük ágában sincs semmit sem megvalósítani, és így próbálnak forrást szerezni más emberektől. Ezek a rossz tapasztalatok némi árnyékot vetnek az ilyen típusú finanszírozásra, na de lássuk, milyen lehetőségei vannak még annak, akinek ötlete van, de pénze nincs! - folytatta Farsang Zoltán.

Vannak azok - a már említett - cégek, ahol ha szerencsénk van, személyesen is bemutatkozhatunk. Itt aztán zseniális ötlet ide vagy oda, simán el lehet hasalni, ha nem vagyunk elég meggyőzőek, ezért érdemes erre jól felkészülni.

Ha mégis sikerül pénzt szerezni, annak bizony feltételei vannak, hiszen a támogatók minden esetben biztosítékot szeretnének arra, hogy a pénzüket vissza is kapják. Extrém esetekben aztán vagy jelzálog kerül a házra, vagy a feltaláló inkább visszalép. Sok találmány, ígéretes ötlet bukik el így, de ha szakértő szervezetekhez fordulnak, a kezdeti nehézségek nagy része áthidalható.

Tény, hogy sokan túlértékelik magukat, és azt hiszik, hogy feltaláltak valamit, holott az már évek óta létezik, mások pedig csupán homályos elképzeléssel rendelkeznek valamiről, ami jó volna, ha lenne. Persze vannak, akik egészen komolyan gondolják a dolgot. Ha már megvan az ötlet, akkor nagyon fontos, hogy azt meg is védjük iparjogvédelmi, szellemi tulajdonvédelmi eszközökkel. Ne gondoljuk, hogy az ipari kémkedés nem fenyeget minket.

Az állam is próbál segíteni a feltörekvő vállalatoknak, és úgynevezett "magvető" tőketámogatást adni. A támogatást nyújtó tőkealapok hosszú előkészület után mostanra álltak föl, így a kezdő cégek is akár 9 millió forintos befektetést kaphatnak.

Kitartás, pénz és szerencse is kell

Tematikus méhészpark, amely játékos foglalkozásokkal, innovációk bemutatásával nyújtana kikapcsolódási lehetőséget a családoknak. Akvapónia, ami otthonunkban tisztítaná a levegőt, és ivóvizet nyerhetnénk belőle. Olyan "okos" épület terve, aminek nemcsak szerkezeti elemei, de berendezései is ökotudatosak lennének. Kávézó, ami - bostoni példára alapozva - társasjátékokkal szolgálná a minőségi szórakozást. Ezeket az ígéretes ötleteket a Debreceni Egyetemisták Vállalkozásfejlesztő Közössége múlt évi pályázatára nyújtották be. A szakmai zsűri végül Sári György, Mátyás Máté és Kovács Imre startupját, az illatozó zakót ítélte a leginnovatívabbnak. A fejlesztés lényege, hogy egy egyénre szabott zakó egyedi parfümillattal párosulhat. Mégpedig olyan, 3D-s nyomtató révén előállított illatgomb segítségével, ami egyszerűen bepattintható a zakó gomblyukaiba. Ötlet tehát azért volna. Ahhoz azonban, hogy piacképes termék legyen, sok kitartás és pénz is szükségeltetik. És persze - szerencse.