A vidék él, és élni is akar

A világon mindenütt folyik a vidékiek városokba áramlása, szakemberek kongatják a vészharangot miatta. Az uniónak is létezik vidékfejlesztő programja, a LEADER, melyhez hazánk is csatlakozott. Lapunkban gyakran írunk a Leader helyi akciócsoportok kezdeményezéseiről, sikereiről, az elnyert pályázatok révén megvalósult fejlesztésekről. A 2007-2013 közötti programban a magyarországi csoportok is aktívan részt vettek, 2014-2020 között indul az újabb szakasz.

A Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat 2012-ben pályázatot írt ki módszertani kutatási céllal, melyet a Völgyvidék Közösség nyert el. A támogatás összege 2,5 millió forint volt, ezen összeg a kutatást, a szerkesztést és a nyomdaköltséget is tartalmazta. A Vál központú Völgyvidék Leader Közösség kezdeményezésére készített Szabó Dániel szociológus, főiskolai oktató egy tanulmányt, mely önértékelési minta kidolgozását célozza meg a hazai Leader akciócsoportok segítségére saját tevékenységeik értékelésében, hatékonyságuk javításában.

A szerző maga is hangsúlyozza: a tanulmány kísérlet olyan módszertan útmutató megalkotására, melyet követve bármely helyi akciócsoport képes saját munkájának hatékonyságát mérni. Konkrét példaként górcső alá veszi a Völgyvidék Helyi Vidékfejlesztési Közösség és a Felső-Homokhátsági Vidékfejlesztési Egyesület tevékenységét. Mindkét térség közel fekszik a fővároshoz, ez előnyös helyzetbe hozza lakóit.

A finnországi küldöttség a nagyegyházi Hangistállónál: Pirjo Palosaari-Penttilä, irodavezető, Pirityiset Leader akciócsoport vezetője, Szendrői Júlia, a Völgyvidék Közösség vezetője és Ribli Ilona csellóművész, Raila Järvelä hegedűtanárn, Kaustinenből és Tiina Marjusaari projektmenedzser (Fotó: Völgyvidék)

További lehetőséget a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a szakképzés bővítése, a helyi gazdasági igényekhez igazítása, a helyi termékekre építő feldolgozóipar és a helyi adottságokra épülő turizmusban, vendéglátásban rejlő tartalékok kiaknázása jelenthet. A Fejér megyei akciócsoportot tizenhét települési önkormányzat területe alkotja. Nyolc a bicskei, nyolc a martonvásári és egy a székesfehérvári járás része. Hátrányos besorolású település nincs a területen, a természeti értékek mellett az épített környezete figyelemre méltó Fejér megye kifejezetten gazdag vidéki kastélyokban, főnemesi kúriákban, parkokban.

A Felső-Homokhátság a legheterogénebb, a legnagyobb belső eltéréseket mutató, s egyben a legspeciálisabb magyar régió, két város és tizenegy község alkotja. A Völgyvidéken 128, a Felső-Homokhátságon 131 sikeres pályázatot nyújtottak be öt év alatt. Mindkét térségben sikeresnek civil együttműködések hoztak eredményeket, a helyi értékek megőrzése felerősödött, megszaporodtak a helyi érdekeltségű kulturális rendezvények és termékvásárok.

Szervezetek, vállalkozók, civilek találtak egymásra , sokan ismerkedtek meg a vidékfejlesztési egyesület munkája nyomán. A tanulmány javaslatot dolgozott ki a helyi akciócsoportok önértékelésére. Ezek segítenek, hogy az ország eltérő helyzetű régióiban dolgozó vidékfejlesztő akciócsoportok objektívan tudják értékelni tevékenységüket, az elért eredményeiket, s képesek legyenek reálisan tervezni. A magyar vidék lakosságmegtartó erejének egyik pillére lesz a közeljövőben, hogy merre tart a vidékfejlesztés.