Becsapósak a számadatok - A háztartások több mint 35 százaléka él a létminimum alatt

Ez tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most publikált Létminimum 2014 kiadványából.

Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartás létminimumértéke havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásé pedig nem egészen 190 ezer forint.

A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások több mint 35 százaléka él a létminimum alatt, ugyanakkor Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a kiadvány bemutatóján a távirati iroda tudósítása szerint hangsúlyozta: a mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét. Ilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak jegyezte meg.

Mivel szakmai szempontból ez a számítás kevésbé alkalmas a szegénység mérésére, ezért a kiadvány ebben a formájában utoljára jelenik meg. Túl heterogén az a kör, amely a létminimum alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon magyarázta. A KSH ezért bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk tette hozzá.

A KSH létminimumszámítása az élelmiszerkosár alkalmazásán alapul. Az élelmiszernormatíva alapja egy olyan élelmiszerkosár, amelyet az országos táplálkozástudományi intézet állított össze az egészséges táplálkozást és az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A létminimum az élelmiszernormatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke .

A felmérés szerint 2014-ben a magyarországi háztartások összes kiadásuk csaknem harmadát költötték élelmiszerre, további majdnem 28 százalékát lakásfenntartásra. A kiadások nem egészen 17 százaléka ment el közlekedésre, 10 százaléka egészségügyre és ruházkodásra, és kevesebb mint 5 százaléka oktatásra, üdülésre, művelődésre.

Családi szelfi. A két szülőből, két gyerekből álló családok havi létminimumának összege 24 év alatt a tizenkétszeresére nőtt. Fotó: Thinstock

A KSH kiadványában szerepel az európai uniós módszertan szerint számított szegénységi küszöbérték is. E szerint jövedelmi szegény, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem a jövedelmek középértékének 60 százalékát. Ennek egy főre jutó értéke 2013-ban Magyarországon nem egészen havi 68 ezer forint volt. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint a magyarországi népesség nagyjából 15 százaléka élt ennél alacsonyabb jövedelemből.

A Tárki áprilisban jelentette meg a háztartásokat vizsgáló kutatásának jelentését emlékeztet jelentésében az Magyar Távirati iroda. Abban megállapították, hogy tendenciájában és trendjében jelentősen csökkent a szegénységnek kitettek aránya az elmúlt évben. 2014-ben a magyar népesség 35 százaléka élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve, az EU2020 stratégiában szereplő mutatószám szerint. Ez alacsonyabb, mint a 2009-es 42 százalék. vagy a 2012-es 43 százalékos érték.

Politikai döntés volt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) szerint az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem közöl több létminimumról szóló jelentést.

A MASZSZ megdöbbenve értesült a KSH bejelentéséről, miszerint a 2014. évi létminimum értékek bemutatása volt az utolsó hasonló létminimumszámítás, mert a módszer felett eljárt az idő.

A MASzSz szerint nem lehet nem politikai kérdésként tekinteni arra, hogy a háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege.