Boldogok a megyei boltosok? Kevés a szakember, stabilabb a munkahely

Meglepő eredménnyel zárult a próbavásárlókat tömörítő szervezet, a Mystery Shopping Providers Association (MSPA) Europe nemzetközi felmérése, amely arra volt kíváncsi, hol élnek a legboldogabb boltosok. Az idei első negyedév eredményei azt mutatják, hogy a magyarok jelenleg a legelégedettebbek, már ha a boldogságnak lehet ez a szinonimája. A 60 pontos fölényes győzelem mögött 55 ponttal a hátunk mögött állnak a lengyelek, majd ezután jönnek a litvánok, a britek, a svédek, az olaszok, majd a hollandok és a horvátok, akik csupán pár pontot adtak a boldogságérzetüknek. Minden csak viszonyítás kérdése, mondhatnánk, éppen ez lehet az oka annak is, hogy a magyar boltosok most kicsit jobban érzik magukat. Ezt erősíti meg egyrészt a kutatás, amely az előző év második negyedévéhez viszonyítva is megmutatta: a magyar boltosok tavalyhoz képest több ponttal magasabbra értékelték elégedettségi indexüket. Másrészt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyetitkára is úgy látja, van okuk a kereskedelmi alkalmazottaknak a jobb érzésekre. Mürkl Mónika szerint ugyan a korábbi szakszervezetis bértárgyalások nem jártak maradéktalan sikerrel, mégis talán az egyetlen olyan szektor, ahol legalább 10 százalékos bérfejlesztést sikerült elérni.

Mürkl Mónika

- Bár így sem értük el azt a szintet, amiből meg lehet élni, mégis javulhatott az alkalmazottak kedve  - tette hozzá, ahogy azt is: sok munkahelyen, főleg a multinacionális vállalkozások, komolyan betartják a szabályokat, melynek köszönhetően javult az alkalmazottak biztonságérzete, s talán elmúlt az a félelem, mely a gazdasági válság után a kirúgások miatt gúzsba kötötte az embereket. – Meglehetősen komoly szakemberhiányban szenved a szektor, éppen ezért egyre jobban megbecsülik a jó munkavállalót. Ezért stabilabbnak, biztonságosabbnak érzik az emberek a munkahelyeiket, tehát talán kicsit felszabadultabban is élhetik meg a kérdést – tette hozzá Mürkl Mónika. A vasárnapi nyitva tartás kicsit ronthat az összképen, de nem sokat, ugyanis a fiatalok java része azért örül annak, ha a pótlékoknak köszönhetően többet kereshet. A családosok azonban rájöttek – véli a szakszervezetis -, hogy jó dolog együtt lenni a családdal, ráadásul könnyebb is volt úgy kiadni a szabadnapokat, hogy kettő egyben meglegyen. Tehát ők nem maradéktalanul boldogok, ahogy a 4-5 napig folyamatosan 12 órában dolgozóknak sincs sok idejük a boldogságra – világít rá a megyetitkár. – Sokan dolgoznak ilyen rendszerben a kereskedelemben, ami nagyon megterhelő, ráadásul veszélyes is a felelősségteljes munkakörökben. A fáradtság és a koncentrációképesség csökkenése ugyanis nem látszódhat meg például a hentes pult mögött, nehéz árucikkeket pakolók esetében, ahogy a hatékonyság csökkenése sem a teljesítményalapú területeken.

- Három hónapja még 79 ezer forintot kaptam kézhez – árulta el kérdésünkre egy fehérvári bolt alkalmazottja, aki szerint ugyan azóta valóban többet vihetnek haza, ami miatt kicsit jobb a helyzet, viszont továbbra is „megszakadnak". A munkaerőhiány ugyanis a legégetőbb probléma jelenleg a kereskedelemben, legalább 10 százalékos, Fejér és Veszprém megyében is – árulta el a „megszakadás" okát Mürkl Mónika, aki szerint ezért van az, hogy – főleg a nyári időszakban -, a szakmai tudást kevésbé igénylő területeken diákmunkásokkal töltik fel a posztokat.

Boldogok a megyei boltosok, ahogy Hartyáni Rita is, aki virágüzletben szolgálja ki a vevőket

- Táppénzre, szabadságra nagyon nehéz menni, hiszen akkor annak a néhány másik embernek kell helyettünk dolgoznia – tette hozzá a név nélkül nyilatkozó alkalmazott, elárulva, hogy ez lényegesen rontja a munkahelyi hangulatot, ami pedig a boldogságérzetnek sem tesz túl jót. Az azonban tény – szögezte le a megkérdezett alkalmazott -, hogy a kirúgástól nem fél egyáltalán. – Így sincs elég szakember, nehéz lenne nélkülözni...

Mürkl Mónika szerint ráadásul a női munkaerőknek – akik egyébként többségben vannak a területen -, szintén viszonylag könnyebb dolguk van, ez is okozhatja azt, hogy a nemzetközi felmérésben olyan jó helyezést értek el a magyarok a kutatásban. – A magyar gyakorlatban ma már elfogadott, hogy akár részmunkaidőben is foglalkoztatják az anyákat, ha úgy kérik. Az a lényeg ugyanis, hogy abban a 4-6 órában, amit a munkahelyükön töltenek, maximálisan elvégezzék a munkájukat.