Egymás felkarolása jövedelmező lehet a munkaerőpiacon

Az állami és magánszektorban is ismert eljáráshoz nyúlt nemrégiben a MÁV: úgynevezett toborzási bónuszt, harmincötezer forintot fizet annak a munkavállalójának, aki egy barátját, ismerősét, bárkit a vasúthoz csábít. Persze, csak akkor, ha az új ember jól dolgozik, megfelel a három havi próbaidő lejártával, s az esetleges kötelező, adott munkakörhöz szükséges vizsgán is átmegy. Aki így akar plusz pénzt látni, elég, ha kitölt egy vonatkozó ajánlószelvényt, s szurkol, segít az ismerősnek. Egymás ilyetén munkahelyi felkarolása közvetve nemcsak az érintett munkavállalóknak, de alighanem a munkaadónak is hasznot hozhat. Az új kollégák toborzása a vasútnál tapasztalt relatív munkaerőhiány, a MÁV-munkavállalók elöregedése, sokuk közeli nyugdíjazása miatt indokolt. Ám fontos kiemelni, mindez jelenleg a működésüket, az utasforgalmat nem veszélyezteti.

Szakértőnk szerint egy rivális cég speciális tudással felvértezett kollégáját nem etikus belépési bónusszal átcsábítani
Fotó: SHUTTERSTOCK

Az egyik legismertebb, székesfehérvári irodával, Fejér megyei érdekeltséggel is rendelkező munkaerő-piaci cég vezetőjét, Fekécs Lászlót kérdeztük a hasonló megoldásokról. Náluk bruttó harmincezer forintos belépési bónusz van, vagyis egyenesen az új munkavállalókat díjazzák, ha elfogadják a felkínált állást. Fizikai, operátori és betanított munkák betöltésére használják motivációként, s mint elmondta, marketing szempontból náluk bevált az intézkedés, hatására bővült az említett munkakörtípusok iránt érdeklődők száma, azonban kiemelte, hogy valós sikerről ilyen esetben csak akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló - kölcsönös elégedettség mellett - hosszú távon megragad a munkaadónál. Azt is kihangsúlyozta, hogy effajta bónusz felajánlását egy speciális szaktudással rendelkező alkalmazott egyik cégtől a másikhoz való átcsábítására nem tartják etikusnak.