Elmérgesedett az árháború a tejpiacon

Árháború dúl a magyar tejpiacon a hazai és az importtejek között. Az uniós tejkvóták április elsejei megszűnése óta az ultra magas hőmérsékleten kezelt (UHT) külföldi tejek a korábbiaknál is olcsóbban jelentek meg az itteni üzletláncokban, ezért a hazai feldolgozók is jelentős árcsökkentésre kényszerülnek, hogy visszaverjék az importot. Ha azonban a belföldi tejfelvásárlási árak tovább esnek, a hazai tejtermelés az uniós támogatásokkal együtt is veszteségessé válna.

Megpróbáljuk visszaverni az importot - fogalmazott az agrárszektor.hu-nak nyilatkova Mélykuti Tibor, a tejágazati szereplőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, aki a nyerstejfelvásárlásban piacvezető szerepet betöltő, székesfehérvári tejüzemet működtető Alföldi Tej (AT) Kft. ügyvezető igazgatója is. Mélykuti Tibor annak kapcsán reagált így, hogy az egyik multinacionális üzletlánc a közelmúltban olyan óriásplakátokkal is támogatott akciót kezdett, amellyel elképesztően alacsony áron, literenként 99 forintért hirdetett 0,1 százalékos zsírtartalmú dobozos UHT-tejet.

Mélykuti Tibor szerint az akció válaszlépés arra, hogy a hazai üzletláncokban nemrég szintén rendkívül olcsón jelentek meg importból származó UHT-tejek. Az alacsony importárak miatt a hazai feldolgozók is árcsökkentésre kényszerülnek, hogy fel tudják venni a versenyt a külföldi tejekkel. Az üzletláncok már kora tavasszal is hirdetettek nyomott árú akciókat, de azóta a hazai tejpiacon romlott a helyzet. Ehhez hozzájárul, hogy áprilistól megszűntek az uniós tejkvóták, így azóta nincsenek mennyiségi korlátai annak, hogy egy-egy tagország mennyi tejet állíthat elő. Bár a szarvasmarhaágazat más állattenyésztési szektoroknál lassabban reagál a piaci változásokra, a kvótamegszüntetésre fel lehetett készülni, így számos tagállam máris több tejet állít elő. Ezért fokozódott annak a veszélye, hogy egyes cégek rendkívül olcsón a magyar piacon vezetik le feleslegeiket, másrészt pedig csökkent a külpiaci kereslet a hazai nyerstej iránt is.

Az exportra menő tételekért a hazai termelők már csak mintegy 60 forintos (19-21 euró centes) literenkénti árat kaphatnak, míg a hazai piacra értékesített tej átlagára 85 forint (28 cent) körül mozog. A literenkénti önköltség ugyanakkor ma 95 forintra tehető, így a tejtermelés a belföldi értékesítéseknél is csak úgy lehet nyereséges, hogy a gazdák 17-18 forintos literenkénti uniós támogatást is kapnak. A felvásárlási árak körülbelül 20 százalékkal estek az egy évvel korábbihoz képest, ezért további árcsökkenésnél már annak is fennállna a veszélye, hogy a hazai tejtermelés a támogatásokkal együtt is veszteségessé válik - írja az agrárszszektor.hu.

Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne csak a termelés, de a feldolgozás is szövetkezés formájában történjen - nyilatkozta a Fejér Megyei Hírlapnak Paksi Zoltán, a nagy múltú lajoskomáromi tehenészet egyik tulajdonosa, aki szerint védővámot ugyan nem lehet kivetni, ám a hazai piac védelmét mégis hatékonyan szolgálná, ha megszigorítanák az importból származó tejszállítmányok ellenőrzését, vizsgálatát különös tekintettel azok minőségére, eltarthatóságára. Paksi Zoltán úgy véli: valószínűsíthető, hogy némely külföldi tejbe bizonyos adalékanyagokat - úgynevezett élelmiszergátlókat - is raknak, különben nehezen lennének 30-60 napig is eltarthatóak. A szövetkezés sikerére jó példa az Alföldi Tej, amelynek számos termelő a tulajdonosa, és amely képes arra, hogy alkupozícióban tárgyaljon a multikkal is - hangsúlyozta Paksi Zoltán.