Erősíteni kell a gazdaképzést is

A Pannon Lapok Társasága, társadalmi szerepvállalási programja keretében indította útjára az Irány a munka! programját, amelynek célja a munka világába vezető út megkönnyítése a nyilvánosság erejével. Fejér megyében két agrár szakképző intézményt tart fenn a Földművelésügyi Minisztérium: egyet Velencén, egy másikat Székesfehérváron. Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár szerdán a velencei iskolában járt.

- Tavaly augusztus óta a Földművelésügyi Minisztérium a korábbi 17 helyett 59 agrár szakképző intézményt működtet az országban, a velencei is a már említett időpontban került a tárcához. A legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy a szakképzés oldaláról támogassuk az ágazati elképzeléseket.

- Mi a helyzet magával az agráriummal?

- Nagyon komoly és nagyon pozitív változások történtek az elmúlt években. A foglalkoztatottság nőtt, a GDP növekedéséhez is komoly mértékben hozzájárult az ágazat, eközben a mezőgazdasági beruházások is dinamikusabbá váltak. Ha e folyamatok mellé hozzátesszük azt, hogy a következő években kiemelkedő célként kezeljük az élelmiszeripar fejlesztését, valamint komoly pénzek jutnak például állattartásra is, abban bízhatunk, hogy tovább bővíthetjük a foglalkoztatást. Ebből következik, hogy a szakképzés rendszerét hozzá kell igazítani a kormányzati fejlesztési tervekhez. Ma sok esetben tapasztaljuk, hogy a gazdák termelnek, de az a tudás, ami a feldolgozáshoz és az értékesítéshez szükséges lenne, hiányzik.

Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár: keressük a kapcsolatot az együttműködni kész cégekkel és gazdálkodókkal, miközben fejlesztjük a tangazdaságokat is

- Miként képzeli el a változásokat?

- Egyrészt vannak olyan képzések, amelyeket korábban az intézmények végeztek, de ezek nem agrár jellegűek: ezeket kivezetjük a rendszerből. Másrészt ahol igényként jelentkezik új szakok indításával a szakképzés bővítése, ott az megtörténik. Ez a munka már folyik. Jellemző, hogy a gyakorlati képzésre nagy hangsúlyt fektetünk, ezért a foglalkozások kétharmada már ma is gyakorlati jellegű. Keressük a kapcsolatot azokkal a cégekkel és gazdálkodókkal, akikkel együtt tudunk működni, miközben fejlesztjük a tangazdaságokat is. Összességében tehát azt szeretnénk, hogy az agrár szakképzés rendszere, mivel egy kézben van, egymást kiegészíteni és erősíteni képes hálózattá váljon.

- Milyen szakemberekből mutatkozik hiány?

- Ha egy kiemelkedően hiányszakmát kell említenem, akkor a mezőgazdasági gépész szakmát mondanám, ez tizenegy megyére jellemző. De erősíteni kell a gazdaképzést is.

- Jelenleg hányan tanulnak az országban az agrárképzésben?

- Az 59 intézményben 27 ezer fiatal tanul. Ez egy olyan létszám, amit a mezőgazdaság bővülésével párhuzamosan növelni kell.

- A szülők elvárják, hogy a gyerekük a szerzett szakmából később meg is tudjon élni...

- Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy a mezőgazdaság területén megjelenő uniós források hatását az agrár szakképzésnek is követni kell. Kiemelkedő kormányzati cél az úgynevezett munkaigényes ágazatok fejlesztése, ilyen például a zöldség- és gyümölcsfejlesztés is. Olyan ágazatok irányába kell elmozdulnunk, amely képes jelentős munkaerőt foglalkoztatni.