Francia helyett hazait ehetünk? - Uniós támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők is, fellendülhet a termelés

Ezt jelentette be egy, a közelmúltban tartott országos és nemzetközi tanácskozáson az agrártárca illetékes államtitkára.

Tájékoztatása szerint a támogatás mértéke várhatóan hektáronként 61 ezer forint lesz, amit azok a termelők kaphatnak majd meg, akik legalább egy hektárnyi, egységes területalapú támogatásra jogosult burgonyatermő területtel rendelkeznek, s minősített szaporítóanyagot használnak.

Az uniós pénztől a termelési kedv fellendülését várják a szakemberek. Nagy szükség lenne rá, az utóbbi években ugyanis országosan csökkent a fontos népélelmezési cikk vetésterülete és jövedelmezősége. Aminek egyebek között az az oka, hogy megszűntek, vagy átalakultak a korábbi burgonyatermesztő üzemek, amortizálódott a termesztés technikai háttere, s jelentősen megnőttek a termelés költségei. A termőterület annyira lecsökkent, hogy a hazai szükségletek kielégítésére növelni kellett az importot, s főként lengyel és francia származású burgonyával pótolták a hazai piacokról hiányzó mennyiséget.

A dunaföldvári illetőségű Németh Árpád szerint a burgonyatermesztésnek nagyok a költség igényei - jó minőségű terméket ugyanis csak jó vetőmagból, gondos munkával lehet előállítani Fotó: Borbély Béla

A problémát érzik a Fejér megyei gazdák is. Míg néhány éve több száz hektáron termeltek burgonyát a megyében, tavaly - az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint - már csak 154 hektár volt a termőterület. Igaz, ez valamivel több már a 2014. évinél. A szakemberek szerint a termelés növekedése érdekében újból ki kellene építeni a termesztés eszközrendszerét, szükség volna a tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztésére, a minőségi vetőgumó előállítás növelésére. Továbbá az öntözési lehetőségek bővítésével lehetővé tenni a burgonyaföldek öntözését. Az utóbbi nagyon fontos feltétele a termésbiztonságnak, öntözés nélkül ugyanis a hazai gazdálkodási viszonyok között már nem lehet kockázatmentesen burgonyát termeszteni. A lehetőség megteremtésében sokat segíthet a gazdáknak az, hogy a Vidékfejlesztési program keretében, a hónap elejétől már öntözésfejlesztésre is pályázhatnak

A burgonyatermesztés csökkenését érzékelni lehet a székesfehérvári piacon is, ahol ottjártunkkor, az árut a nagybani piacon beszerző standok mellett, mindössze három őstermelő árult krumplit.

Egyikük a dunaföldvári Németh Árpád, aki húsz éve termel burgonyát, ami szerinte nagyon is költségigényes növény.

- Hogy mennyire az, csak egyetlen példát említek. A fémzárolt, jó minőségű, biztonságosan használható vetőgumó kilója 250 forint, s akkor még nem költöttem egyetlen forintot sem a gépek működtetésére, a talaj- és növényvédelemre. Nekem szerencsére, már megvan a szükséges technikai hátterem, de annak, aki most fogna bele a burgonyatermesztésbe, a szükséges eszközök beszerzésére mélyen a pénztárcájába kell nyúlni - mondja. Szerinte sokat rontott a termesztés jövedelmezőségén az, hogy a francia, lengyel import krumpli a hazainál alacsonyabb áron került a piacokra, lenyomva a hazai termelők árait.