Az őszi gabonák jobban bírják a stresszhatásokat

Kihasználva az elmúlt hetek száraz, meleg időjárását és a talaj felmelegedését, nemcsak az elmaradt szántóföldi munkák nagyjával végeztek a gazdák, hanem optimális időben meg tudták kezdeni a tavasziak vetését is.

Megyeszerte végeztek a borsó vetésével, s ha az időjárás engedi , néhány nap múlva mindenütt földben lesz a napraforgó vetőmagja is. Kiss Norbert Ivó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnökének tájékoztatása szerint az olajos magvú növényből több mint 30 ezer hektárt vetnek el a megyében. Miután a nyáriasan meleg időjárás hatására már április első hetében elérte a 10 fokot a talaj hőmérséklete, néhány gazdaságban - egyelőre még csak kisebb területen - a kukorica vetéséhez is hozzákezdtek. Teljes kapacitással várhatóan a hónap második felében kezdődik meg megyeszerte ez a munka.

Az Aranybullánál már a 200 hektárra tervezett napraforgó vetés utolsó hektárjain dolgoznak a vetőgépek. A képne Horváth Csaba gépkezelő a magládában a vetőmag mennyiségét ellenőrzi
Fotó: Borbély Béla

A jövő hétre tervezik a kukorica vetőgépek indítását a Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybulla Mg. Zrt.-ben is. Mint Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezető elmondta, a szélsőséges időjárás nem csak a vetés megkezdésének idejét hozta valamivel előbbre a korábbi években megszokottnál, hanem fajtaváltásra, a kártevők és a kórokozók elleni fokozottabb védekezésre is rákényszeríti a gazdákat. A csaknem négy évtizede gazdálkodó szakember szerint miután az őszi vetésű gabonák jobban tűrik az időjárás okozta stressz hatásokat, az Aranybullánál mind inkább a jó szárazság- és hőtűrő őszi vetésű fajták felé tolódik el a vetésszerkezet, míg a kukoricánál a középérésű fajtákat részesítik előnyben.

A fajtaválasztás megnövekedett jelentőségét hangsúlyozza Kiss Norbert Ivó is, aki szerint a gazdák a termesztési költségek csökkentése végett is egyre inkább a különféle kártevőkkel, kórokozókkal szemben ellenálló fajtákat keresik és termesztik.

A szélsőséges időjárás kedvezőtlen hatásait jó tűrő és a különféle betegségekkel szemben ellenálló növények előállítása kiemelt feladata a növénynemesítőknek. A martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontban az utóbbi években felerősödött a jó szárazság- és hőtűrő fajták nemesítése. Mint Bedő Zoltán akadémikus, kutató professzor elmondta, annak ellenére, hogy a martonvásári búzafajták többsége középkorai érésű, szárazságtűrésük ma már nem marad el a korai fajtákétól. Az intézmény munkáját segíti az a széleskörű kapcsolatrendszer, amely lehetővé teszi, hogy szakemberei rendszeresen bekapcsolódjanak a nemzetközi kutatásokba. Legutóbb egy uniós projektben vettek részt, s dolgoztak együtt több ország kutatóival az európai gabonák szárazságtűrésének javításán.