Lendvai Gábor sárbogárdi biológus szerint a biodiverzitás csökkenése közvetlen veszély

2016. december 26., 11:16 szerző: V. Varga József
komment
Sárbogárd – Az emberiség által okozott környezeti problémák jelentős része túllépte azt a „biztonsági zónát”, amelyen túl már az egész társadalmi-gazdasági rendszer stabilitását és fennmaradását veszélyezteti – hangsúlyozta Lendvai Gábor.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A három legkritikusabb környezeti probléma a klímaváltozás, a nitrogén körforgalom és a biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenése. Lendvai Gábor biológus, ökológus egyenesen ökocídiumról, globális ökológiai válságról, fenntarthatatlan gyarapodásról beszélt.

Amint kiemelte: az erőforrások fenntarthatatlan használata, a termőföldek pusztulása, a szennyező anyagok növekvő kibocsátása, a nitrogén körforgalom és a biológiai sokféleség csökkenése, a klímaváltozás, a népességnövekedés, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és a terjedő környezeti igazságtalanságok mind egy irányba, a globális ökológiai válság irányába mutatnak.

Lendvai Gábor: Ökocídium, fenntarthatatlan gyarapodás (Fotó: V. Varga József)

A számítások szerint a jelentős kockázati tényezők közül a biológiai sokféleség csökkenése haladta meg leginkább a biztonságos értéket, így jelenleg ez jelenti a legközvetlenebb veszélyt.

– A biológiai sokféleség genetikai, ökoszisztéma és faji sokféleséget jelent. A fajkihalás sebessége jelenleg ezerszerese a természetes szintnek – emelte ki Lendvai. – Az emlősök, a madarak és a kétéltűek 10-30 százaléka kihalással veszélyeztetett. Ezek a veszteségek visszafordíthatatlanok, és veszélyeztetik azokat a fenntartó rendszereket, melyek az emberi életminőség alapját képezik (ilyenek a fenntartó ökoszisztéma szolgáltatások, például a klímaszabályozás, a talajképződés). A biodiverzitás csökkenésének és az ökoszisztémák pusztulásának fő oka pedig s természet adományainak fenntarthatatlan használata.

Hazánkban a természetes élőhelyek túlnyomó része elpusztult, a meglévők nagy része pedig súlyosan leromlott, mindez összesen 84,9 százalékot tesz ki. Feltörjük az ősgyepeket, a rovarokat egyre több vegyszerrel tizedeljük. A biológiai sokféleség még a kifejezetten annak megőrzésére szolgáló nemzeti parkjainkban és egyéb védett területeinken sincs biztonságban – tért ki rá a Sárbogárdon élő biológus.

Lendvai Gábor (j2): Az élővilág változatosságának megőrzése legelemibb érdekünk (túra a sárbogárdi Bolondváron, bronzkori földváron) (Fotó: V. Varga József)

A fentiek ellenére a kormány szerint a környezet- és természetvédelem nem lehet a gazdasági fejlődés akadálya, s a Natura 2000 státusz nem lehet a nemzeti természetvédelem terjeszkedésének eszköze. Ráadásul a természeti területekre vonatkozó jogszabályt annak hatályba lépése, 1997 óta egyik kormány sem hajtja végre – folytatta a szakember.

– Magyarország természeti állapota folyamatosan romlik – összegezte Lendvai Gábor. – Természeti örökségünket megállíthatatlanul pusztítjuk, amivel nem csak saját jövőnket ássuk alá, és az utánunk jövőket fosztjuk meg az őket létük jogán megillető jussuktól, de saját hazánkat is megcsonkítjuk. És a helyzet egész bolygónkon sem jobb.

A biológiai sokféleség elvesztése kihat a környezeti szélsőségek gyakori előfordulására, a mezőgazdasági kártevők kártételére, a termelés eredményességére, a mezőgazdálkodás alkalmazkodóképességére, a betegségek terjedésére, az emberi táplálkozás minőségére, fizikai és lelki egészségünkre – tette hozzá az ökológus.

V. Varga József

2016. december 26., 11:16 szerző: V. Varga József

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...