Gazdaság

2014.08.20. 15:40

Nem igazolódtak be az érdekképviseleti félelmek

Számos kereskedelmi cégnek hiányos a munkaügyi adminisztrációja – tűnt ki egy friss felmérésből.

B. Kiss László

A kereskedelmi munkáltatók döntő többség a Kúria döntését követően sem változtatott a vasárnapi pótlék fizetésének gyakorlatán. A kereskedelemben továbbra is leginkább papír alapú munkaidő-nyilvántartást vezetnek, a munkaidő-nyilvántartások vezetésének gyakorlata pedig több tekintetben sem felel meg a munkaügyi ellenőrzések által támasztott követelményeknek.

Ezek a főbb következtetései a BDO Magyarország felmérésének, amely a kereskedelem munkaügyi helyzetét tárta fel.

Mint ismeretes, a Kúria tavaly kimondta, hogy a budapesti bevásárlóközpontban működő üzletek rendeltetésük folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősülnek, így nem kötelesek munkavállalóik számára vasárnapi pótlékot fizetniük.

Meglepő módon a felmérésben résztvevő válaszadók többsége nem ismerte a Kúria vasárnapi pótlékkal kapcsolatos döntését.

Mintegy száz kereskedelmi vállalkozás vett részt a felmérésben (Fotó: FMH-illusztráció)

A felmérésből az derült ki, hogy az érdekképviseletek félelmei nem igazolódtak be: a kereskedelmi munkáltatók döntő többsége (98 százalék) nem változtatott a pótlékfizetési gyakorlatán, a cégek mintegy kétharmada továbbra is fizeti a vasárnapi pótlékot dolgozóinak. A pótlékot fizetők 92 százaléka továbbra is tételesen számolja el a vasárnapi pótlékot, és mindössze 8 százalékuk építette azt be az alapbérbe.

A BDO Magyarország által megkérdezett kereskedelmi munkáltatók 58 százaléka él az egyenlőtlen munkaidő-beosztás lehetőségével. Noha az elszámolási időszak immár a második éve szintén választható rugalmas munkaidő-szervezési módszer, ezzel a lehetőséggel mindössze egy százaléknyi munkáltató élt.

A kereskedelmi munkáltatók 67 százaléka továbbra is papíralapon vezeti a munkaidő-nyilvántartásokat. Ugyanakkor a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók csupán 46 százaléka tudja a munkavégzés helyszínén bemutatni a teljes munkaidőkeretre vonatkozó munkaidő nyilvántartásokat. Főszabály szerint a hat órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc munkaközi szünet jár a munkavállalóknak, kilenc óra után további 25 perc illeti őt meg. A kereskedelemben azonban a legkülönfélébb munkaközi szünetekkel találkozunk– derül ki a felmérésből.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!