Nem perelhetnek a kajászói gazdák

A felperes, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület (a Kajászói Gazdatanács és Gazdatanácsok Szövetségének képviseletében) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és Kiss Árpád, az egyik kajászói földpályázaton nyertes kápolnásnyéki vállalkozó ellen kezdeményezett peres eljárást a földbérleti szerződés megsemmisítéséért tavaly.  Az egyesület azt szerette volna elérni, hogy a bíróság mondja ki: a pályázat érvénytelen volt, és állítsa helyre az eredeti állapotot. Az elsőfokú bíróság ősszel úgy döntött, hogy az indította a pert, aki arra jogosult lett volna, és nem az ellen, aki a termőföld pályázatokon az állami föld tulajdonosa. E határozatot hagyta helyben most a másodfokú bíróság, hozzátéve: a felperest perindításra a törvény nem hatalmazza fel, az alperessel szemben pedig védendő alanyi joga nincsen.

Az ítélet szerint az egyesület a kápolnásnyéki garázdálkodónak még 325 ezer forintot is meg kell fizetnie ügyvédi költségként.

- A Kúriához fordulunk, mert törvénytisztelő állampolgárok lévén a törvénytelenség ellen minden eszközzel fellépünk, amit sem az állami hatóságoktól, sem a jogszolgáltatóktól nem remélhettünk, mint látható. Ha hallgatnánk, a törvény szolgái minket felelősségre vonhatnának, hiszen teljes mértékben tisztában vagyunk a törvénytelenségekkel. Mi nem játszhatjuk a "tudatlant". Mi mások jogaival és életével sem játszódhatunk. Amennyiben a Kúria sem volna képes igazságot szolgáltatni kicsavart formáljog helyett, akkor Strasbourghoz fordulunk. Az igazság és törvényesség fel nem adható, mert akkor a jogos kérdés az lehet, hogy miért élünk – közölte Böcsödiné Csányi Zsuzsanna, a Kajászói Gazdatanács képviselője, Tamási Béláné, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület elnöke és Boór Ferenc, a Gazdatanácsok Szövetsége titkára!

Mint a feol.hu korábban megírta: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) közel 7 milliót követel attól a gazdától, aki tavaly bevetett egy állami földterületet. A fiatalember szerint nem keletkezett volna kár, ha nem szántják ki a napraforgót ő 1,3 milliót kér.

Böcsödi Gergely kajászói gazda tavaly április 19-én napraforgóval vetett be mintegy 24 hektár előző ősszel a helyi gazdálkodók által felszántott állami földterületet Kajászó határában. Ez része volt annak az akciósorozatnak, amelyet a gazdatanácsot alapító helybeli gazdálkodók az állami földpályázatok eredményét  vitatva   2012  októberében  őszi  határszemle,  novemberben  őszi  szántás  elnevezésel  indítottak  el.  Az  eseményekről  lapunk  részletesen beszámolt.

A pert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a terület őrzésének költségei miatt indította, a jogvitába a Magyar Földért és Vidékért Egyesület beavatkozóként kíván részt venni.

A gazdák az üresen álló területet főként figyelemfelhívásból vetették be hangzott el- hangzott el.

Az ominózus területet nem helyi gazdák nyerték el az alperes Böcsödi Gergely is pályázott , hanem egy kápolnásnyéki jelentkező, aki azonban olyan sok földet nyert, hogy azok aranykorona értéke meghaladt a törvényes, hatezres maximumot,ezért  vélték a gazdák, a gazdatanács, az egyesület és az eseményekben végig aktív szerepet vállaló Fejér Szövetség a szerződés érvénytelen. E véleményüknek hangot is adtak, ám a területet az NFA megosztotta, a külső bérlő végül vissza is lépett. Az így megművelés nélkül maradt területet vetették be a gazdák, köztük a most perbe hívott fiatalember.

2013. április 24. és május 27 között, amikor az NFA a területet őriztette, semmiféle fenyegető magatartést nem tanúsítottam fogalmazott Böcsödi Gergely. A gazda szerint az NFA ezt megelőzően többszöri megkeresésükre se adott tájékoztatást a településükön lévő állami földek sorsáról.

Az NFA a kajászói földek esetében is a törvények szerint jár el  szögezte le Gyöngyösi Zoltán, az NFA jogi képviselője. A területen az NFA 2012. november 1-jétől a törvényesen bejegyzett földhasználó, a szervezet minden arra alkalmas földet haszonbérleti pályázat útján hasznosít, a pályázati eljárás ideje alatt pedig jó gazda módjára a termőföldet megbízási szerződéssel művelésbe adják húzta alá. Az ügyvéd, aki a bíróságtól azt kérte, hogy a Magyar Földért és Vidékért Egyesület ne lehessen beavatkozó, azt is elmondta: az NFA a civilszervezetet az ügyészségen feljelentette, s ma már bírósági eljárás is folyik ellene.

Ez utóbbi információt Tamási Béláné, az egyesület vezetője a tárgyalás után tartott tájékoztatójukon meg is erősítette, hozzátéve: ez az eljárás is a nyomásgyakorlás egyik eszköze.

A földtörvény szerint természetes személy az állami földekre kiírt haszonbérleti pályázatokon egyszerre legfeljebb 300 hektárnyi vagy 6000 aranykorona értékű földet szerezhet. Az aranykorona a földhivatalok által használt mérőszám, amely a termőföldet minőségi alapon, termőképesség alapján is méri, meghatározza, hogy egy hektár föld milyen valós termőértéket képvisel. A küldő pályázó által eredetileg elnyert két kajászói földdarab együtt csak 284 hektár, jó olyan jó a minősége, hogy 8194 aranykorona értéket képvisel, így együtt ezt a határt bőven meghaladta.