Rémisztő vírus jön!

Sziebert Gergely: a megyében még nincs kéknyelv

- Az emberre nem veszélyes - szögezte le Sziebert Gergely, megyei igazgató főállatorvos lapunk kérdésére a betegség kapcsán. A szarvasmarhákra, juhokra és kecskékre azonban annál inkább. A gazdáknak pedig már Fejér megyében is figyelniük kell a tüneteket, s ha forgalmazással is foglalkoznak, új előírásokkal találhatják szembe magukat.

Két kisebb Csongrád megyei gazdaság állataiban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma kimutatta a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegség előfordulását idén októberben. A betegség megjelenését követően a NÉBIH az érintett gazdaságoktól 100, illetve 150 kilométeres távolságban védő- és megfigyelési körzetet rendelt el. A betegség az első kitörés óta azonban úgy tűnik, továbbterjeszkedett, ugyanis a szakemberek jelzései alapján kiderült: Békés, Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megyékben is megjelent. Fejér megyében a betegséget ugyan még nem állapították meg, de a megye nagy része védőkörzetbe, míg észak-nyugati csücske megfigyelési körzetbe esik – árulta el lapunknak Sziebert Gergely, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának megyei igazgató főállatorvosa. Ezekben a körzetekben a kérődzők forgalmazását korlátozzák.

– Élőállatot a körzetekből csak az igazgatóság engedélyével lehet kiszállítani – hangsúlyozta a szakember, aki a kéknyelv betegség terjedéséről elmondta: – A vírust szúnyogok terjesztik, és kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak iránta. A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. A vírus, magyarázta a főállatorvos, az érfalakat károsítja, s emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártyán fekélyek alakulhatnak ki, az állatok lázasak, bágyadtak. A megbetegedett kérődzők a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad, és a vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. Ez adja a betegség nevét is.

– Szakembereink közreműködésével folynak a betegség felderítésére irányuló monitoring vizsgálatok – nyilatkozta Sziebert Gergely, aki külön kéri a szarvasmarhát, juhot, vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, s ha bármi rendellenességet tapasztalnak, mindenképpen keressék fel állatorvosukat, vagy pedig forduljanak az illetékes járási szakigazgatási hivatalhoz.

– Amennyiben viszont kérődző állat piaci forgalmazását tervezik, kérdezzék meg az igazgatóság szakembereit az aktuális szabályokról, valamint a témát érintő előírásokról – tette hozzá.