Sok volt az eső, de aranyat ért

- Feltöltődött a talaj, s a keletkezett víztartalék jól jön majd egy esetleges száraz, esőmentes időszakban. A bőséges csapadék hatására szépen fejlődnek a kalászosok,s növekszik a zsenge kukorica, de miután jókora vízadagot kaptak, most már melegebb időre volna szükségük - mondja az MTA Martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjának kutató professzora.

Bedő Zoltán akadémikus szerint a szántóföldi kultúrákban szerencsére nem okozott jelentős károkat az április fagy. A kalászosokat ugyanis még virágzás előtti állapotban érte a hideg, a kukoricák közül pedig elsősorban azok károsodtak, amelyeknél nem jó minőségű, nagy stressz tűrő képességű vetőmag került a földbe, s nem tartották be a vetési technológiát.

-Mivel a jövőben várhatóan gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási körülmények, a gazdáknak fokozottan figyelniük kell a vetőmag kiválasztására, s az igényes szakmai munkára- figyelmeztet a szakember.

-A mi térségünkből nem sok szántóföldi kárról kaptak jelzéseket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai. S amennyiben megfelelő minőségű volt a felhasznált vetőmag, s a vetésnél betartották a technológiai előírásokat is, fagy feltehetően nem érintette a tenyészőcsúcsot, azaz a károsodott növények többsége is képes lehet a regenerálódásra - mondja Kiss Norbert Ivó, a kamara megyei elnöke.

Bár a lehullott csapadék valóban aranyat ért, hatására nemcsak a növények, hanem a gyomok fejlődése is felgyorsult, sőt a különféle növénybetegségek, fertőzések veszélye is megnőtt.

-A gazdáknak ezért fokozottabban kell figyelniük a gyomirtásra és a növényvédelemre, a sok eső után ugyanis erőteljesen támadhatnak a gombabetegségek, megjelenhet a lisztharmat, s fennáll a sárgarozsda, a fuzárium fertőzés veszélye is - hívja fel a figyelmet Bedő Zoltán.

A gazdaságok nagy részében nem is késlekednek a védekezéssel. A székesfehérvári Aranybulla Mg. Zrt. kukoricatábláin már végzik a gyomirtást, a kalászosoknál pedig megkezdték a gombaölő permetezést - tudtuk meg Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezetőtől.

Míg a szántóföldi növények a mi megyénkben jól vészelték át a fagyos napokat, a falugazdászok jelzései szerint a szőlők és a gyümölcsösök már kevésbé voltak szerencsések. Több társégből is jelezték, hogy elfagytak a szőlők, s rajta hagyta nyomát a fagy a gyümölcs- és a diófákon is.