Századunk újabb kihívásai: élelmiszer-önrendelkezés, biológiai sokféleség, tisztább víz

A 21. század újabb kihívásairól, a mezőgazdaság átalakításának szükségességéről, az élelmiszer-biztonságról, az ivóvíz fontosságáról Rodics Katalin kutató biológus, természetvédelmi ökológus, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse tartott előadást a Mezőföld Népfőiskola Azonnal hagyjuk abba! című fenntarthatósági műhelybeszélgetés-sorozatának hatodik alkalmán.

A Föld jelenleg 12-14 milliárd ember számára biztosít elég táplálékot, mégis egymilliárd ember éhezik, másik egymilliárd pedig alultáplált. Hetven százalékuk kisparaszt.

Rodics Katalin

A dömping árakkal a helyi termelőket arra kényszerítik, hogy áron alul adják el termékeiket - vezette föl az előadó. Az élelmiszer és a mezőgazdasági nyersanyag árak 60-70 százalékkal csökkentek 1980 és 2003 között.

A kisparasztok tönkremennek, és elhagyják a vidéket, növelve a városi munkanélküliek seregét. Földjeiket pedig olcsón felvásárolják. Így tönkremegy a vidék - húzta alá.

Minél többet tudtam meg a növényvédő szerekről, annál inkább megrémültem. Azzal kellett szembesülnöm, hogy minden veszélybe került, ami nekem mint természettudósnak a legtöbbet jelentette; és hogy ez a legfontosabb ügy, amivel csak foglalkozhatok - fogalmazta meg 1962-ben Rachel Carson, amerikai tengerbiológus, ökológus, író.

Feltételezik, hogy az ő írásainak hatására indult meg a nemzetközi környezetvédő mozgalom.

Fotó: V. Varga József

Az iparszerű mezőgazdaság tönkreteszi a talajt, a vizeinket, a levegőt, valamint egyre gyorsuló ütemben pusztítja az élővilágot - folytatta Rodics. A természet olyan szolgáltatásai kerültek veszélybe, mint a beporzás, a természetes növényvédelem, a víz tisztulása, a tápanyagok körforgása és a talaj termékenysége, melyeket csak egy működőképes természeti rendszer tud nyújtani.

A felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság bevezetése óta folyamatosan csökken az élelmünk tápértéke, elsősorban a vitamin- és ásványianyag-tartalma.

A hazai adatok szerint 1950-től napjainkig a búza mikroelem-tartalma 50, az árpáé 62, a kukoricáé 81, a cukorrépáé 25, a burgonyáé
14 százalékkal csökkent, a borsó vitamintartalma 53, a tejé 95, a káposztáé 95, a sárgarépáé 40 százalékkal kevesebb, mint korábban.

Rodics Katalin az egyetlen járható utat az ökológiai gazdálkodásban látja. Magunkért, unokáinkért!