Nem csak a sok csapadék, de az úgynevezett eketalp betegség is oka a belvíznek

A belvizek kialakulásának azonban nemcsak a sok eső az oka, hanem több táblánál a nem megfelelő talajművelés miatt kialakult eketalp betegség is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint mintegy 400 hektárnyi őszi gabonával vetett, valamint 300 hektár tavaszi vetésekhez előkészített területet, s 1000 hektár gyepet borít víz. Negyvenezer hektáron pedig olyan mértékben van átnedvesedve a föld, hogy gépekkel egyelőre lehetetlen lenne rámenni. Kiss Norbert Ivó megyei elnök tájékoztatása szerint főként a mélyebben fekvő területeket borította el a belvíz, Lepsény és Felsőkajár között például egy több hektáros rét „változott át” tóvá.

Fejtrágyázás Fehérvár határában. Az Aranybullánál fél terheléssel végezték e fontos munkát
Fotó: Borbély Béla

A víz alá került őszi búzával, árpával bevetett táblákon vagy teljesen kipusztulnak, vagy alaposan legyengülnek a zsenge növények, s ha túl is élik a pangó víz okozta károsodást, akár egyharmadával is kevesebb lehet majd a termés. A szakember állítja: a károk egy részét megfelelő agrotechnikával, az altalaj lazításával meg lehetett volna előzni. A sok csapadék a fejtrágyázás elvégzését is akadályozta, illetve késleltette. A kamarai elnök tapasztalata szerint a gazdák szinte versenyt futva az idővel, igyekeztek minden esőmentes napot kihasználni a munkára.

Bár a földművesek sokallják már a csapadékot, az MTA martonvásári Agrártudományi Kutatóintézetének kutatóprofesszora szerint egyáltalán nem rendkívüli a mostani időjárás. Más években is volt példa az ideihez hasonló mennyiségű csapadékra. A gazdáknak pedig lett volna rá módjuk, hogy néhány különösen belvíz veszélyes terület kivételével, megelőzzék a károkat. Bedő Zoltán akadémikus szerint a belvizes foltok kialakulása több táblánál nem kizárólag a sok eső, hanem a nem megfelelő színvonalú talajművelés következménye. Azokon a kötött talajokon ugyanis, ahol nem megfelelő mélységben szántottak, nem használták az altalaj lazítót, s huzamosabb ideje szinte csak a talaj felszínét kapirgálták meg , eketalp betegség alakult ki. Ami azt jelenti, hogy a barázda fenekén kemény, tömörödött réteg, úgynevezett eketalp alakult ki, amely gátolja a talaj anyagcseréjét, hő-, levegő- és vízgazdálkodását, s ez által segíti a belvizes foltok kialakulását. A szántóföldi tavak kiszáradása még a hosszabb esőmentes időszak beálltával sem megy egyik napról a másikra, de a gondokon sokat segítene egy erős, szárító szél.A bőséges csapadéknak persze haszna is van: mivel az enyhe tél miatt nem fagyott át a talaj, a nedvesség mélyebbre tudott szivárogni, s ez a tartalék víz jól jön majd a növényeknek a csapadékmentes időszakokban.

A szakember arra hívja fel a gazdák figyelmét, hogy amint elbírja a talaj a gépeket, - még akkor is, ha az kisebb taposási kárral jár, haladéktalanul -végezzék el a tavaszi fejtrágyázást, ez ugyanis az egyik feltétele annak, hogy dúsabb, nagyobb kalászokat növesszen az őszi gabona.

Ha nincs a sok eső, már februárban végeztek volna az őszi vetésű gabonák fejtrágyázásával. S mivel versenyt futnak az idővel, s az időjárással, kihasználva a hét eleji esőmentes napokat, a magasabban fekvő táblákon, például az Aranybulla környékén fél terheléssel végezték a munkát, s szórták ki a növények számára létfontosságú műtrágyát - mondta el a Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybulla Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője. Szabó Gábor tájékoztatása szerint a gazdaságban több kisebb területet érintve, mintegy 20 hektárt borít a belvíz. A vízfoltok alatt valószínűleg kipusztuló növények pótlására, sajnos, nem mindenütt van lehetőség, s gondot okoz az is, hogy pangó víz van azoknak a földeknek egy részén is, ahova a vetésforgónak megfelelően, tavaszi árpa került volna.