Mindennapi internetünk: szupergyors vagy fapados?

Az internet megváltoztatta életünket: lehetővé teszi, hogy legyőzzük a korábban csak drágán és nagy erőfeszítésekkel legyőzhető távolságokat, de jelentősen megkönnyíti vásárlásainkat, akárcsak a banki tranzakcióinkat, a csekkek befizetését vagy az olyan hivatalos elintéznivalókat, mint az adóbevallás. De nemcsak a kommunikációt segíti minden korábbinál jobban, és nemcsak hétköznapi, időigényes és fárasztó tevékenységeinket könnyíti meg és gyorsítja fel – az internet új dimenziót ad a demokráciának is. Ha pedig pihenni vágyik az internetező, szórakozási lehetőségek végtelen lehetőségéből választhat. És végül lehetővé teszi, hogy tanuljunk, munkát keressünk vagy végezzünk anélkül, hogy ki kellene tennünk a lábunkat otthonról.

Miért nem elég a lassú internet? Miért kell szélessáv? – merül fel egyből. A válasz egyszerű: minél sokrétűbb az internet kínálta lehetőségek tárháza, annál nagyobb sávszélességet igényel a kihasználásuk.

Kilenc és fél millió

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az internet-előfizetések száma 2017 végén mintegy 9,5 millió volt, ez 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Magas a piac koncentráltsága: az előfizetések több mint 96 százalékát 10 szolgáltató biztosította. Az internet-előfizetések 80 százalékát egyéni, 20 százalékát üzleti szerződések adták, az előbbiek részaránya 1 százalékponttal csökkent, az utóbbiaké ugyanilyen mértékben növekedett az előző év azonos időszakához képest. 2017 egészében az internetszolgáltatásból keletkezett 221 milliárd forint nettó árbevétel folyó áron 13 százalékkal emelkedett az előző évihez képest.

A több éve tartó lendületes fejlődés mögött a szolgáltatók technológiai változásokhoz való gyors alkalmazkodása, az okostelefonok elterjedése és a folyamatos árverseny áll.

A múlt év végén a vezetékesinternet-előfizetések állománya (2,8 millió) 4,7 százalékkal haladta meg a bázisidőszakit. Ezen belül a legjelentősebb technológia az 50 százalékos részarányú kábelhálózatos előfizetéseké, amelyek száma 4,0, az optikai hálózatoké 19 százalékkal nőtt, míg az xDSL előfizetéseké 3,4 százalékkal csökkent.

A vezetékes előfizetések 19 százaléka a 2 Mbit/s alatti, 28 százaléka pedig a 10 és 30 Mbit/s közötti garantált sávszélességi tartományba tartozott (az Országos statisztikai adatfelvételi program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Az internet- és televízió-szolgáltatás évközi adatai című adatgyűjtése alapján). A kiemelkedően gyors sebességet biztosító tartományok (legalább 30 Mbit/s) az előfizetések 32 százalékát foglalták magukba – áll a Központi Statisztikai Hivatal összegzésében.

Fejér megyében a fellelhető legutóbbi (2016. december végi) adatok szerint a vezetékes hálózatokat tekintve 110 428 előfizetést tartottak nyilván (ez a szám az azóta eltelt másfél év során valószínűleg tovább emelkedett). A gyors sebességet biztosító tartományok meghaladják az országos átlagot, ez elsősorban a megye gazdasági fejlettségéből, valamint a szolgáltatók egyre fokozódó versenyéből adódik.

Sárbogárd

Sárbogárd térségében a szélessávú infrastruktúra kiépítése, a gazdasági versenyképesség operatív program keretében, jó évtizede valósult meg négy település – Sárbogárd, Hantos, Mezőszilas és Nagylók – összefogásával. A rendszer 2007-től folyamatosan működik, a kiépített hálózat elsődleges feladata az internetszolgáltatás biztosítása, de a rendszer természetesen kábeltelevízió- és telefonszolgáltatásra is alkalmas. A szolgáltatás Sárbogárdon és Pusztaegresen szinte teljesen lefedett, viszont a vezetékes rendszer nem épült ki a töbörzsöki városrészben, az Ady Endre úttól keletre és a Tury Miklós úttól északra található utcákban, lakótelepen. Ezeken a területeken vezeték nélküli internet érhető el. Az elmúlt időszakban a távközlési hálózat megvásárlásának szándékával több szolgáltató cég is megkereste az önkormányzatot. A képviselő-testület az értékesítés kapcsán nyilvános pályázatot írt ki.

– A pályázatot egy korlátolt felelősségű társaság nyerte, ők veszik meg a rendszerünket, a szerződéskötés folyamatban van – mondta el lapunknak Sükösd Tamás polgármester. – A szupergyors internetszolgáltatásra való váltás egy, az állam által korábban kiírt koncessziós pályázat volt, melyet térségünkben szintén a szóban forgó társaság nyert el. Ezért indultak a mi pályázatunkon is, mert hiszen a párhuzamos rendszerek fenntartásához nem fűződik gazdasági érdek.

Szabadbattyán

Szabadbattyánban az internetpiac vezetője már korábbról egy telekommunikációs csoport, akik már pár éve kiépítették a megyeszékhelyhez közeli nagyközségben az optikai hálózatot – tudtuk meg Polyák István polgármestertől. A sebesség szupergyors, akár 1000 Mbit/s is lehet, de ennél nem álltak meg. A legújabb hírek most arról szólnak, hogy a cég elsőként Magyarországon, az optikával fedett területein folyamatosan bevezeti a 2000 Mbit/s sebességű otthoni internetcsomagját. Azt már az informatikai szakemberek teszik hozzá, hogy a „hiper-szuper” sebességhez megfelelő számítógépek is szükségeltetnek.

Bakonycsernye

A kistérségben elsőként, már több évvel ezelőtt, alakíttatta ki Bakonycsernye a kültéri wifi-pontokat, melyeket ingyenesen lehet igénybe venni. A 15 megabites mikrohullámú internetszolgáltatás a falu két pontján, négy buszmegállóban érhető el. Pontonként egyszerre tizenöten tudnak rácsatlakozni. A kihasználtságáról nem tudott pontos adatokkal szolgálni Turi Balázs polgármester, de azt elmondta: az üzemeltető grafikonján az látszik, hogy reggel öttől este tízig, amíg buszra várnak a helybeliek, folyamatosan használják azt.

Az önkormányzat önerőből valósította meg a wifi-pontok kiépítését, vállalva az esetleges karbantartás költségeit, és fizeti az éves díjat, ami (kerekítve) évi 127 ezer forint – tudtuk meg a polgármestertől.

– A wifi-pontok működtetése a csernyei önkormányzat szolgáltató jellegét erősíti, mivel még nem mindenki teheti meg, hogy a telefonján kellő mértékű internet előfizetéssel rendelkezzen ahhoz, hogy a buszra várva szörfölhessen, ügyeket intézzen a világhálón – jegyezte még meg a polgármester.

Jövőre egyébként újabb wifi-pontok létesítésének terve kerül majd a képviselő-testület elé, várhatóan a költségvetés tárgyalásakor – számolt be a további tervről a csernyei elöljáró.

Mátyásdomb

Jelenleg három szolgáltató kínál internetes csomagot Mátyásdombon, ahogyan Tilhof István polgármester fogalmaz, kettő kifejezetten jó konstrukciókkal. A fejlődés pedig folyamatos, már csak annak köszönhetően is, hogy a versenytársak mindig igyekeznek nagyobb sebességet kínálni, megfelelő árakkal, hogy lefölözzék vetélytársaikat. Az egyik szolgáltatónál például havi nyolcezer forint ellenében 1000 Mbit/s a legnagyobb elérhető letöltési sebesség, míg a feltöltés ugyanitt legfeljebb 200 Mbit/s. A településen műholdas, mikrohullámú és optikai internetet kínálnak, a legolcsóbb csomag háromezer forintnál kezdődik.

Lepsény

Lepsényben már nemcsak a háztartásokra, de a közösségi pontokra is gondolnak: mint azt Salamon Béla polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat éppen a közelmúltban nyújtott be egy pályázatot a WiFi4EU európai program keretében. A támogatás a vezeték nélküli internet-hozzáférési pontokra vonatkozik, 15 ezer euró értékben. Ha az önkormányzat elnyeri a támogatást, olyan központi helyeken létesíthetnek wifi-elérhetőséget, mint a könyvtár, parkok, közterek. De addig is: a helyiek több szolgáltató közül választhatnak, a legolcsóbb csomag 3500 forintnál kezdődik, és az 1000 Mbit/s-os letöltési sebességet Mátyásdombhoz hasonlóan itt is garantálja az egyik szolgáltató.

Digitális Magyarország

A Digitális Magyarország főbb céljai: a szupergyors internet elérhetővé tétele.

A helyi közösségek, valamint a teljes magyar közösség összetartozásának erősítése a digitális technológia révén. Az állam által nyújtott szolgáltatások fejlődése. Az ország versenyképességének növelése a digitális szolgáltatások, valamint a digitális készségek terjedésének elősegítése által. A digitális infokommunikációs alkalmazások, szolgáltatások elterjesztésének támogatásán keresztül az életminőség javítása minden élethelyzetben. A program négy fő pilléren nyugszik: 1. Szupergyors internet. 2. Digitális közösség és gazdaság. 3. e-közszolgáltatások. 4. Digitális készségek.