Egy csodálatos születés a fehérvári futópályán

Rója a köröket az ember a Bregyó közi futópályán. Csicseregnek a madarak. Csivitelnek, de valami furcsa szabályosságot vél észrevenni a futástól izzadó, lihegő emberfia ebben a kora nyári összhangzatban. Nevezetesen azt, hogy a kör egyik pontja felé közeledve a csicsergés egyre erősödik, s távolodva egyre halkabb. Aztán az ötödik kör elhozza a megvilágosodást. Kérem szépen, a 21. századi műanyagborítású pálya mellé, alig húsz centire az izzadtan küzdő sportolók és a túlsúlyukat levetkőzni kívánó sporttársak fejétől, maga a földi paradicsom fészkelte be magát. Szó szerint. Merthogy a pálya fölé belógó ágú fa törzsében, egy kedves kis odúban feketerigófiókák születtek.  A csicsergés innen, a fa odújából érkezik. S aztán egy pillanattal később megérkezik a feketerigó-anyuka is, csőrében az elemózsiával, esetünkben egy tekergő kukaccal. A csivitelés egyre erősebb lesz, a futók pedig megállnak és nézik a csodát. És azóta minden este kijárnak futni, hogy lássák, mikor repülnek ki a fiókák.