Akadt, ahol leszedték a májusfát – avagy mi történt május 1-jén?

Erre a kérdésre Remete Farkas László Állandó, mindennapos kalendáriumában ("Régies magyar kalendárium" könyvsorozat V. kötet) olvasható válasz. Eszerint ha nem volt kívánatos, a májusfáját leszedték és a közösség szeme elől elrejtették. 

"A helyi népszokások e napon is igencsak különböztek. Ahol egy közös falusi májusfát állítottak, ott rendszerint játékokat, bálokat és versengést is rendeztek. Az a legény győzött, amelyik a magas májusfára fel tudott mászni, és annak tetejéről a koszorút le tudta hozni. Néhol az ünnepre május-királyt és királynőt is választottak.

Néhol, a fiatalok bálja napnyugta után kezdődött, tűzgyújtással, tűzugrással, »termékenység rítusokban bővelkedő« közösségi és páros játékokkal. Máshol, a »dolgokat leegyszerűsítették« úgy, hogy ha a májusfát állító legény megfelelt, akkor este a két család már meg is tarthatta az eljegyzést. A XVII. században némely felvidéki és erdélyi kalendáriumok e napra javasolták a lencse vetését. Úgy hírlett, néhol titokban és pőrén vetették, hogy jól teremjen. Egyes vidékeken azt regélték, hogy e napon tartotta eljegyzését a Tavasz úrnője és a Nyár Ura is."

Mindemellett május 1-je a néphagyomány szerint a virágzás és ragyogás havának kezdete.