Eladható-e vajon a haszonélvezeti jog?

A tulajdonjogon kívül a leginkább ismert és értékes jogosultság a haszonélvezeti jog. Ingatlanok kapcsán már szinte mindenki hallott erről, és az is tudott, hogy e jog széles körű hatalmat jelent a haszonélvező számára, ami a tulajdonos lehetőségeit is jelentősen korlátozza.

– Haszonélvezeti jog keletkezhet szerződéssel vagy a törvény alapján – kezdte válaszát az ügyvéd. – Gyakori például, amikor a szülők gyermeküknek vásárolnak lakást, amire bejegyeztetik a haszonélvezeti jogukat. Természetesen nem csak rokoni kapcsolatban lévők között születhet szerződés haszonélvezeti jog alapítására, ami történhet ingyenesen vagy anyagi juttatás, esetleg más ellenszolgáltatás fejében. Hasonló az özvegyi jog is, ami törvény alapján a túlélő házastársat vagy bejegyzett élettársat illeti az elhunyttal közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra. A haszonélvezeti jog személyhez kötött és holtig tart. Ez bekerül az ingatlan­-nyilvántartásba is, de törlése nem automatikus a haszonélvezeti jogosult halálával, azt a tulajdonosnak kell kérnie – tette hozzá.

Lackner Melinda fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a földforgalmi törvény hatálya alá eső földekre is alapítható haszonélvezeti jog, ám csak közeli hozzátartozóra és legfeljebb húsz évre. A haszon­élvezeti jog alapítása rokonok között egyébként ingyenes.

Jogi személy javára is alapítható haszonélvezeti jog, de legfeljebb ötven évre. Leggyakrabban ingatlan kerül szóba a haszonélvezeti jog kapcsán, de lehetnek egyéb anyagi javak is a tárgyai: ingóság, berendezés vagy állatállomány, pénzbetét.

Mihez van joga a haszonélvezőnek, és mihez nincs?

– Igen széles körű a jogosultsága, hiszen használja a dolgot, hasznosíthatja, így például az ingatlan haszonélvezője az ingatlant bérbe is adhatja, de a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, ám a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében azonban a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt – magyarázta.

Tehát a haszonélvezet fennállása alatt a tulajdonos rendszerint nem élhet a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogával. Azonban ha a haszonélvező e jogokkal nem él, akkor e jogokat a tulajdonos is gyakorolhatja. Ha például a haszonélvező nem lakja és nem használja az ingatlant, és másnak sem engedte át a használatot, akkor az ingatlant a tulajdonos is használhatja, hasznosíthatja. Ha a haszonélvező időközben élni kíván e jogaival, akkor ezt megteheti, és a tulajdonosnak fel kell hagynia a használattal. A haszonélvezeti jogból konfliktus gyakran akkor szokott keletkezni, amikor a túlélő házastárs új párt talál magának, és az előző párja örökösei nehezményezik, hogy az ingatlant továbbra is használja, ők meg nem jutnak az örökségükhöz. A helyzetet szerencsére megoldhatja az özvegyi jog megváltása, amit viszont csak az özvegy kezdeményezhet. Ennek módja: a megváltásra kerülő vagyonból a házastársat, bejegyzett élettársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

– A haszonélvezeti jog is kifejezhető pénzben, ennek értékét az illetéktörvény alapján lehet kiszámolni – folytatta a magyarázatot. – Ez esetben az ingatlan forgalmi értékének 1/20-át kell a haszonélvező életkorától függő szorzóval növelni. Például 25 évnél fiatalabb esetén 10, 25–50 év között 8, 51–65 év között 5, míg 65 felett 4 a szorzó – mondta.

A haszonélvezőt nem csak jogok illetik, kötelességei is vannak. A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével, például a tető cseréje – a dologgal kapcsolatos terheket, de a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

– A haszonélvezőt a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek is terhelik, például köteles tűrni azt, hogy a tulajdonos a dolog használatát ellenőrizze. Ha pedig a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, vagy ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását más módon veszélyezteti, akkor a tulajdonos felszólítására köteles biztosítékot adni. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszon­élvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A bevezetőben említett kérdésre a válasz ezért igen és nem, mert alapítható haszonélvezeti jog akár nem rokon számára is anyagi juttatás ellenében, például nyugdíjasotthoni elhelyezés esetén, ami komolyabb biztosíték lehet az ilyen szolgáltatást igénybe vevő idős embernek, ám ő az így megszerzett jogát már nem adhatja el – szólt a felelet.