„Szakik” világa – A minőségi szakember naptárja mindig tele

Szakemberkeresés közben döbben rá az ember, mennyire nem könnyű megfelelőt találni. Jól mutatja ezt olvasónk levele is, aki kálváriáját osztotta meg velünk. Gyakran tény, hogy a megrendelő sem mindig elég következetes: a szó, ami elhangzik, ugyanis elszáll – csak az írás követhető nyomon, hangsúlyozza a fogyasztóvédő és az ipartestületi szakember is.

„Egy kisméretű radiátort szerettem volna felszereltetni a szobámba, a meglévő fűtésrendszerre kapcsolva” – kezdi történetét agárdi olvasónk, aki meg is beszélte a szerelővel – aki már többször járt nála kisebb javításokkal – augusztus közepén, hogy mire hideg lesz, meglegyen. Megvette szeptemberben a radiátort és elkezdődött a „körtánc”. „Hívom, megígéri, hogy jön. Következő hét, most már biztos jön. Most tönkrement az autó, most beteg lett. Így ment ez november elejéig. Ígérgetés, be nem tartás.” – meséli tapasztalatait, mely után végül feladta, nem hívta többet a szakembert, hanem egy szomszédjával közösen 6 óra alatt be is szerelték a radiátort, sőt, közben még egy konvektort is megjavítottak. Ezúttal tehát jól járt, de egy jó barátja kevésbé, aki napelemes rendszeréhez hőszivattyút vásárolt. Meleg víz és fűtés kellett neki. Rábeszélte a forgalmazó egy közel 2 millió forintos szerkezetre. Azt mondták neki, ez jó lesz. Hát nem lett jó! Kiderült, vagy meleg víz vagy fűtés van a szerkezet segítségével…

Olvasónk így emlékezik: háromszor voltak kint a „szakemberek”, akik megpróbálták beállítani, de nem sikerült. Műszaki beállítottságú barátja ezután úgy döntött, hogy elmegy egy ingyenes tanfolyamra, amit hőszivattyús szakembereknek tartottak. „Ott megismerte a rendszer működési elvét, és rájött, hogy önmagában ez a milliós szerkezet nem működik az ő igényeinek megfelelően, de ha vesz hozzá egy 200 ezer forintos kiegészítő egységet, akkor megvalósul a kettős működés. Ezt el is mondta a forgalmazónak, aki hümmögött, ködösített, majd belátta, hogy „hát lehet így is”. Ez a bohóckodás 1 évig tartott, és a forgalmazó „szakemberei” kérték az 1 éves szerviz díját, amit ők elvégeztek. Kérés, szerviz-szerződés nélkül.” Erre barátja tényleg elküldte őket. Olvasónk azt mondja, a helyében be is perelte volna a céget. Lehet, hogy jól tette volna. Bár az ő türelmét is próbára tette egy „szaki, amikor a benzines fűnyíróját 2 hónapja szerelőhöz vitte, ami azóta is ott van… Lehet, ott követte el a hibát, hogy azt mondta, ráér… „A szerelő azt mondta igyekszik, tavaszra készen lesz, de évszámot nem tud mondani…”

A rossz tapasztalat mondatja

Hasonló történeteket naponta hallhat a kedves olvasó is a saját környezetében. „Átverés, ködösítés, szélhámoskodás!” – foglalta össze olvasónk, aki szerint nincs igazi szakember ma Magyarországon.

Persze valószínűleg az elkeseredettség és a rossz tapasztalatok mondatják ezt vele, ugyanis azért állíthatjuk: igenis vannak jó mesteremberek, akik kincset érnek, viszont az idejük véges, a naptáruk pedig vélhetően évekre előre be van táblázva. Pont azért, mert minőségi munkát végeznek és megbízhatóak. Így véli ezt Szilágyiné Nagy Margit, a Gárdonyi Ipartestület irodavezető alelnöke. A mesterembereket tömörítő szervezet tagjai közt sokféle szaki megtalálható a kőművestől a vízszerelőig, az építőiparosoktól a fuvarozókig és autószerelőkig.

– Sajnos hozzánk már csak akkor jut el egy történet, amikor a megrendelő megtapasztalja a silányan vagy nem határidőre elvégzett munkát, és eljön hozzánk panaszt tenni. S mikor megtudjuk, hogy hívják az állítólagos mesterembert, mindig kiderül, hogy nem tagunk, nem tudunk róla semmit. Azt is el szokták mesélni, hogy ajánlat alapján hívták oda, elvégezte a munkát, ám nem megfelelően. Az a baj, hogy mindig utólag jönnek, főképp azért, hogy mesteremberrel helyrehozassák az elrontott munkát – számol be tapasztalatairól az alelnök, hozzátéve: az olcsóságnak bizony ez az ára… – De arról is szót kell ejteni, hogy előfordul, amikor a megrendelő vár el többet, mint amiben megegyeztek a szakemberrel. Amikor például egy meghatározott összegért kétszer annyi munkát kér már a folyamat közben…

Nem kell sokáig várni a szakemberre

Vári Kovács József, a Fejér Megyei Békéltető Testület elnöke is elmondta tapasztalatait a témában.

– Ha egy vállalkozó kétszeri ígéret ellenére sem végzi el a megállapodás szerinti munkát, ott kell hagyni! – szögezi le. Az elnök szerint olvasónk helyesen tette, hogy öntevékennyé vált, bár ennek lehetett volna szerencsétlenebb kimenetele is, de jó, hogy így alakult… A hőszivattyú vásárlásnál már kicsit más a kérdés:

– Ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy ha épületgépészeti beruházást végzünk, indulást megelőzően szakember mérnökkel beszéljünk, aki ennek tervezését elvégzi, vagy segít a megfelelő rendszer kiválasztásában! Ő felelős az általa elkészített tervért, illetve az adott tanácsért. Más a helyzet azonban a forgalmazóval. Neki az az érdeke, hogy túladjon a portékáján. Ráadásul hivatkozhat arra is, hogy a fogyasztótól kapott információk alapján ő helyes vásárlási tanácsot adott. És bizony az egyéves kötelező szervizre vonatkozóan a használati utasítás tartalmazhat rendelkezést.

Ha kötelezően és garanciavesztés kockázatával nincs ilyen, akkor megtévesztették. Ha van ilyen kötelező felülvizsgálat, mint például a gépkocsiknál 15 vagy 20 ezer kilométer megtételét követően, akkor jogszerűen kérték el a szervizdíjat – véli a szakember, hozzátéve: ha tehát nagyobb értékű beszerzést végzünk, előtte mindig tárgyaljunk szakemberrel! A megfelelő tervezés és szervezés mindig megtakarítást eredményez. Javítási – de más típusú – szerződés megkötése előtt pedig érdeklődjünk, próbáljunk tájékozódni az érintett vállalkozás referenciáiról!

A fűnyíró és a határozottság

De ne feledkezzünk meg szerencsétlen fűnyíróról sem, amelyik valamelyik év tavaszára talán elkészül…!

– Nem akarom a fogyasztót bántani, de így soha ne állapodjunk meg. Amennyiben mégis határozatlan idejű javítási szerződést kötünk, azt úgy tegyük, hogy a szerződéskötéskor közöljük: ha szükség van a termékre, erről értesítjük a vállalkozást, s akkor x napon, vagyis határozott időtartamon belül várjuk a teljesítést! – teszi hozzá a békéltető testület elnöke, aki még egy jó tanáccsal szolgál: ne feledjük, hogy az idő pénz! Ha valami drágább, de nemcsak szakszerűséget illetően kiváló, hanem határidőt illetően is pontos, azzal biztosan pénzt takarítunk meg!

MEGFONTOLANDÓ TANÁCSOK SZAKEMBER VÁLASZTÁSÁHOZ

De mégis mit tehet a laikus megrendelő, ha nem szeretne zsákutcába jutni, és azt szeretné, ha időben és jó minőségben készüljön el a munka? Szilágyiné tanácsai:

- Ha nem ismerünk jó szakembert, érdeklődjünk a szakmai testületeknél, például az ipartestületnél. – Ám mivel a jó mesterek gyakran elfoglaltak, érdemes többet is megkeresni, megtudni, ki ér rá abban az időszakban, ami nekünk is megfelel.

- Kérjenek referenciamunkát, amelyeket nézzenek is meg, ha lehet, személyesen!

- Nem biztos, hogy szorítkozni kell egy forgalmazó tanácsaira, több mindenkitől javaslatot kell kérni.

- Mindig kérjünk írásbeli árajánlatot az elvégzendő feladatokról, ha nincs más, első körben akár egy hirtelen leírt és aláírt, lepecsételt papír is jó lehet.

- Az írásbeli szerződés az alapja mindennek! E nélkül mindenki azt mond, amit akar, bizonyítani nem lehet, panaszkodni meg még úgy se. Legyen leírva, milyen ütemezésben állapodtunk meg, mire adtunk ki előre pénzt, mennyi lesz a munkadíj.

- Munkadíjra soha ne adjunk előre pénzt!

- Aláíratni nem elég, kérjük rá a szakember pecsétjét is!

- Ha valamiért csúszások adódnak, mert adódhatnak, akkor újból írjuk le a változásokat! Ha a kifizetések változnak, azokat is rögzítsük a szerződésben!

- Ha használat közben, később derülnek ki a szakmai hiányosságok, a szakember köteles azokat kijavítani. Kivitelezési problémák esetén kérjünk az érintett kamarától olyan szakértőt, aki felméri a hibákat.